23654. lajstromszámú szabadalom • Villamos óraberendezés

Megjelent 1902. évi márczius lió 4-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 23654. szám. VII/o. OSZTÁLY. Villamos óraberendezés. ACTIENGESELLSCHAFT «MAGNETA» (ELECTBISCHE UHREN OHNE BATTERIE & OHNE CONTACTE) CZÉG ZÜRICHBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 julius hó 30-ika. Jelen találmány tárgyát elektromos óraberendezés képezi, melynél a főórának súly vagy rúgó segélyével mozgatott hajtóműve a járóművet is működteti, még pedig akként, hogy ha a fölhúzás mozgása sokkal nagyobb, mint a lejárás mozgása, a hajtott művel összekötött mozgató rész hajtómű mozgatott részéhez képest visszamarad, minek következtében a hajtómű a szimpatikus mellékórák mutatóinak beállítása czéljából mindenkor függetlenül előre mozoghat. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező berendezés néhány foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a főóra belső szerkezetének egyik foganatosítási alakját láttatja. A 2. ábra a főóra nagyobb léptékű részletrajza. A 3. és 4. ábrák a főóra egy részének két módosított foganatosítási alakját láttatják. A főóra egy hajtó- és járóművel van ellátva. A hajtómű mozgatása a súly vagy rúgó hatása alatt álló (1) fogaskerék segélyével történik, mely a (2, 3, 4) és (5) fogaskerekek közvetítésével a (7) fogashengert j működteti. Ezen fogashenger egy mágnesinduktor fegyverzetével van összekötve és ezt bizonyos időközökben, pl. perczenként, egy fél fordulattal elforgatja, mi által a szimpatikus mellékórákhoz az ezeknek működtetéséhez szükséges áram küldetik. Az induktorfegyverzet két félfordulata közötti időben a hajtómű nyugalomban marad, mivel a (7) henger tengelyén megerősített kétkarú (8) ütköző emeltyű végein megerősített oldalas peczkeivel a (10) kikapcsoló emeltyűn elrendezett (9) ütközőkben megakad. A főóra járóművét egy közönséges óramű képezi, melynek (11) kerekén (12) peczkek vannak elrendezve, melyek a (10) emeltyű hosszabb karjára hatnak, még pedig akként, hogy miközben a (12) peczkek egyike a (10) emeltyű hosszabb karját lefelé nyomja, a (8) ütköző emeltyű fölfelé nyúló karja oldalas peczkeivel az első (9) ütközőről a második ütközőre csappan, mihelyt pedig a (10) emeltyű az említett (12) peczek alól fölszabadul, a (8) emeltyű oldalas peczkeivel a (9) ütközők között átcsúszik, miáltal a (8) emeltyű fél fordulatot végez, úgy, hogy annak előbb lefelé nyúló karja fölfelé jut és az első (9) ütközőbe akad. A járómű mozgatására a megfeszített