23579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aczélszerszám előállítására és edzésére
2 mivel ugyanazon aczélból hasonló kezelés , mellett készült szerszámok munkaközben | nem mutatnak töl hasonló hőellenálló tulaj- j donságokat. A jelen találmány tárgyát képező eljárás már most azon megfigyelésen alapszik, hogy, bár a levegőn megkeményedő aczélból készült szerszámok a világos cseresnyeszinű izzás hőmérsékén túl fölhevítve gyorsan hasznavehetetlenné válnak (természetesen nem minden szerszám romlik el ugyanazon hőmérséknél),alevegőn megkeményedő aczélt meghatározott mennyiségű, bizonyos alkatrészekkel előállítva a világos cseresnyeszinű izzás hőmérsékén túl bizonyos határok, azaz körülbelül 843—927° C. között (világoslazaczszinű izzás) veszély nélkül vethetjük alá ezen hőmérséknek és hogy ezen hőmérsékén túl is, melyet a következőkben «kritikus pont»-nak fogunk nevezni, vagyis körülbelül 941" C.-tól körülbelül 1038—1093° C.-ig fölhevítve, melynél a szerszám meglágyul és megütve elmorzsolódik, a szerszám hatásossága, vagyis vágási sebessége és a hatásosságnak egyenletessége a hőfokkal arányosan növekedik. Az ekként kezelt szerszámokkal x /a—2^2-szer nagyobb vágási sebességet érhetünk el, mint az eddig a «kritikus ponton» alúl fölhevített szerszámokkal. Hogy a jelen találmány tárgyát képező eljáráshoz alkalmas, levegőn megkeményedő aczélt nyerjünk, ahhoz legalább 0'5°/o—1% chromot és a chromcsoporthoz tartozó más elemeket, pl. wolframot vagy molybdent vagy ezek keverékét legalább l°/o-ban kell adagolnunk. Jó eredmény eléréséhez legalább is 1% chrom szükséges 1% wolframmal vagy molybdennel vagy ezek keverékével, de jobb eredményeket érünk el, ha a chromot egy vagy több százaléknyi mennyiségben és a wolframot négy vagy több százaléknyi mennyiségben,vagy e helyett a molybdent két vagy több százaléknyi mennyiségben, vagy pedig a wolframot és molybdent együttesen, egyenként két vagy több százaléknyi mennyiségben alkalmazunk. Kísérleteink azt mutatták, hogy a szerszám vágási sebességét illetőleg a molybden a wolframot 1:2 arányban helyettesíti, ámbár bizonyos tekintetben a wolframaczélnak előnyt adunk. A chrom és wolfram vagy molybden az adott arányoktól eltérő mennyisége a szerszám vágási sebességét nem befolyásolja lényegesen, kivéve, ha igen kemény fém megmunkálásáról van szó, a mikor is a szerszámaczél anyaga nem kevesebb, mint három százaléknyi chromot és nem kevesebb, mint hat százaléknyi wolframot vagy e helyett nem kevesebb, mint három százaléknyi molybdent tartalmazzon. Az aczél széntartalmát illetőleg azt találtuk, hogy az lényegtelen, a mennyiben 0'85—2%-nyi széntartalommal bíró aczél a jelen eljárásnak alávetve észrevehető különbséget nem mutatott. Az ilyen összetételű aczélban a «kritikus pont» fölé a jelen eljárást jellemző nagy hőmérsékre való fölhevítés következtében föllépő kémiai és molekuláris változásokat biztosan nem ismerjük és mi is csak a jelen eljárás által létesített azon jellemző változást észleltük, hogy a szerszám analízise a nagy hőmérsék behatása után kevesebb chromkarbid-tartalmat mutat, mint ezen kezelés előtt. Igy l"5°/0 chromot és 0'7% chromcarbidot tartalmazó aczélban a kezelés után csak 0É 2°/o chromkarbidot és 375% chromot és 0-9°/o chromkarbidot tartalmazó aczélban a a kezelés után csak 0'3°/0 chromkarbidot találtunk. Ugy az ily összetételű, a levegőn megkeményedő aczélok, mint a levegőn megkeményedő aczélok általában törési föliiletükön rendes körülmények között jellemző, finom bársonyszerű szemcsés strukturát mutatnak. A jelen eljárásnál megkövetelt nagyobb hőmérsékek megváltoztatják az aczél struktúráját, a mennyiben a törési fölület többé már nem bársonyszerű, hanem gyakran elszórt villogó szemcsékkel kevert durvább szemcséjű. Az aczél a legjobb eredmények eléréséhez szükséges legnagyobb hőmérséknek alávetve törési fölületén a mikroszkóp alatt sokkal nagyobb szemcséjű strukturát mutat, melyben némely esetben elszórt austenitet, az aczélnak Osmond alti;