23575. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémeknek érczeikből folytonos kilugozás és kimosás útján történő kivonására

Meg-jelent 1002. évi február hó 27-én. MAGY. SZABADALMI szabadalmi leírás 23575. szám. XII/b. OSZTÁLY. Eljárás fémeknek érczeikből folytonos kilúgozás és kimosás útján történő kivonására. Du

SCHEIDEL ÁGOSTON MÉRNÖK SYDNEYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1S01 julius hó 11-ike. Eddig az oly érczeket, melyekből a finoman elosztott fémet kilúgozás útján kell kivonni, először szárazon vagy vízzel keverve aprózták föl és azután a fém kioldása czéljából alkalmas lúggal kezelték. Ezt az eljárást újabb időben igen előnyösen akként javították, hogy az érczeket már a fölaprózás közben lúgozzák ki, a mennyiben a lúgot és érczet egymással keverve vezetik az aprítógépekbe vagy zúzóműbe. A keletkezett zagyvát azután alapos kilúgozás czéljából kádba viszik, itt a lúgot lesszívatják és a kicsapó kádba vezetik, míg a hátra maradt zúzóérczet szűrökön vagy szűrősajtókon sajtolják ki. Bár ez az eljárás az első sorban említettnél annyiban előnyösebb, hogy kevesebb időt vesz igénybe, a sok kád alkalmazása és a drága szűrősajtók beszerzése és föntartása egyrészt sok helyet igényel, másrészt tetemes költségeket okoz. Az érezek folytonos üzemben történő kilúgzására és kimosására a 91514. számú német birodalmi szabadalomból már vált egy berendezés ismeretessé. Ez egy gyűjtőtartályból és egy másik, hosszú, több osztályrészre osztott kádból áll. A gyűjtő tartályba az ércziszapot a lúggal együtt vezetjük be. Az iszapot a kádban előzetesen kilúgozzuk, a ki nem oldott részek leülepednek, mikor ezeket egy szállítócsiga a tartály oldalfalán átemeli és a kádba viszi. A kádban egy szállító szalag mozog, mely a hulladékokat a további kilúgozás és mosás czéljából az egyik osztályrészből a másikba viszi, a kádon pedig az ércczel ellenáramban lúgot vezetünk át, hogy az a föloldott fémmel telítve a kád másik végén kifolyjék. Ismeretes azonban, hogy az érczeket azok kilúgozása czéljából annál finomabban kell fölaprózni, minél szegényebbek, továbbá, hogy valamely anyag annál nehezebben ülepedik le valamely folyadékban, minél finomabban föl van az aprózva. A hivatkozott német szabadalmi leírás erre a körülményre egyáltalában nincs tekintettel, ezért ha tényleg finoman fölaprózott érczet töltünk a berendezésbe, ez nem ülepedik le a kellő mértékben, tehát a csiga és szállító szalag az anyagot nem továbbíthatja, hanem az érez egy tetemes része lebegve marad a lúgban és mielőtt teljesen ki volna lúgozva, a lúggal együtt elfolyik, kénytelenek vagyunk tehát az elfolyó lúgot megszűrni, a hátra maradt anyagot pedig újabb kezelésnek alá vetni, míg ha az érczet nem apróz-