23575. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémeknek érczeikből folytonos kilugozás és kimosás útján történő kivonására

Zuk föl elég finoman, úgy hogy az a tartályban leülepedhetik, akkor a fém tetemes részét nem vonjuk ki, hanem a hulladékokkal veszni hagyjuk. Ezeket a hátrányokat a találmány szerint akként szüntetjük meg, hogy az érczeket egy vagy több egymás mögött elrendezett zúzóműben különböző finomságig aprózzuk föl és a keletkezett zagyvát újabb, folytonos üzemű szűrésnek vetjük alá, a mikor is a leszűrt tiszta lúgot vagy közvetlenül a zúzóműbe vezetjük, hogy itt fémtartalmát tovább nagyobbítsuk, vagy pedig előbb a kicsapó- vagy regenerálótartályba vezetjük, hogy azután újból fölhasználhassuk, míg a szűrőben maradt anyagot ismét friss vagy nem telített lúggal illetve mosó folyadékkal keverjük, oly czélból, hogy a lehetőleg finoman fölaprózott érczet teljesen kimossuk és kilúgozzuk, a nélkül, hogy a lúg hulladékanyagot vihetne magával. A csatolt rajzon az új eljárás kivitelére szolgáló berendezés látható. Az eljárásnál a munkafolyamat a következő: Alkalmas (a) aprítógépben, mely a rajz szerint zúzómű gyanánt van kiképezve, de mely golyós malom vagy más megfelelő gép is lehet, az érczet lúg hozzávezetésével folytonosan finoman fölaprítjuk. Ha az érez természete vagy kis fémtartalma különösen finom fölaprítást igényel, ezt két munkafolyamatban végezzük. Ekkor, — mint az a rajzon látható — a zúzóműben az előzetes aprítást végezzük és a zagyvát a (b) maramalomba vagy csövesmalomba vagy más hasonló gépbe vezetjük, hogy teljesen finoman fölaprítsuk. Bizonyos esetekben, pl. mikor már előzetesen aprított érczet kell kezelni, csak a finom aprítást végző gépet, maramalmot, stb. állítjuk föl és ebbe az érczet a lúggal együtt vezetjük be. A fölaprítás közben a lúg az érez fém tartalmának tetemes, bizonyos esetekben annak legnagyobb részét kioldja, a kioldott fémet a lúgból, ha a berendezés üzeme folytonos, a (c) lúgregenerálókádban választjuk ki, honnan a lúg vagy a vezeték természetes esése, vagy egy szivattyú hatása alatt jut az aprítógépbe. A maramalomból ia zagyva alkalmas (d) elosztón át egy folytonos üzemű szűrőbe jut. Szűrő gyanánt pl. az (e) forgódobosszűrő használható, melynek szerkezete az 50301. számú német szabadalomból ismeretes, de tetszőleges más szerkezet is lehet. Az (e) szűrő egy légszivattyúval és egy kettős (f) lúgelválasztóval áll kapcsolatban, úgy hogy a szűrőből a lúgot és levegőt leszívathatjuk. Míg azonban a levegő a szivattyún át távozhatik, a lúg a leválasztó egy kamarájában gyűlik össze, míg ez teljesen meg nem telt. Ekkor a kammarát kézzel vagy önműködően átkapcsoljuk és a lúgot az ebben oldott fémmel együtt a (g) tartályba vezetjük, hol a fémet a lúgból leválasztjuk. Ez alatt a leválasztó második kamarája telik meg és a leírt folyamat ismétlődik, úgy hogy a lúg a szűrőből fölváltva az egyik vagy másik kamarába folyik. Nedves légszivattyú alkalmazásánál a lúg leválasztó természetesen elmaradhat. A szűrőmaradékot a szűrőről vakaró, kefe vagy más hasonló tag folytonosan eltávolítja, a szűrési maradék egy (h) szállítócsatornába hull, melyből az az (i) kavaróműbe kerül. Ebben vagy már a szállítócsatornában a maradékhoz újabb lúgot vezetünk a regeneráló tartályból, hogy a fém utolsó nyomait is kioldjuk és hogy a mara-J dékot kimossuk. Az ekkor keletkezett zagyvát a (k) elosztó egy folytonos üzemű második (1) szűrőbe viszi, mely után ép úgy mint az első szűrő után egy (m) lúgelválasztó vagy nedves légszivattyú, egy (n) szállítócsatorna és (o) kavarómű következik. Mialatt a lúgot eme szűrőből is leszivatjuk és minthogy jóval kevesebb fémet tartalmaz, mint az első szűrőből jövő lúg, tehát még inkább alkalmas, újabb fémmennyiségek föloldására, vagy közvetlenül a fölaprítógépbe vagy a regeneráló tartályba és innen a fölaprítógépbe vezetjük, addig a levakart szűrő hulladék az (n) szállítócsatornába hull, innen egy második (o) kavaróműbe folyik és eme útja alatt, vagy magában a kavaróműben ép úgy, mint az első szűrés után a regeneráló tartályból jövő lúggal kevertetik, hogy erélyes kavarás köz-