23559. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti jelzők pneumatikus működtetésére

szelepeket a (p) és (o) csövek működtetik. Az (xl) hozzávezetőcső állandóan közieke- 1 dik a (VI) tolattyúval és ez utóbbi segélyé­vel az (R2) és (R3) szelepekkel hozható összeköttetésbe oly czélból, hogy ez utóbbia­kat nyissuk és az egyik vagy másik szelep nyitásához képest az (A2) henger alsó vagy fölső végében kifejtett légnyomás által a jelzőt «tilos'»-ra vagy «szabad»-ra állítsuk be. A (VI) tolattyú mozgása az (R2) és (R3) szelepeket felváltva működteti, miáltal a levegőnek a hengerbe való áramlását tetszés szerint szabályozhatjuk. Az (A2) henger dugattyújának felemel­kedése által a jelző «szabad»-ra áll be, a (B) szelep és az (A3) emelő közti érint­kezést megszakítjuk és az (e n) csöveket elzárjuk. Az (A2) henger alsó részében léte­sített nyomás a jelzőmüvet «szabad» hely­zetében megtartja. Ha az (L) emelőt ellen­kező irányban mozgatjuk, akkor a (VI) tolattyú a (p) csövet az (xl) hozzávezető csővel köti össze, az (o) czövet pedig a külső levegővel úgy, hogy relaisszelepen a sűrített levegő kifuvatik. A (p) csőben ural­kodó nyomás az (R2) szélepet kinyitja és a sűrített levegő az (e) csövön és (e2) csövön át az (A2) henger felső részébe jut, miál­tal a dugattyú lefelé mozgattatik, a jelzőmű pedig «tilos»-ra áll be. libben a pillanatban az (A3) emeltyű és így a (B) szelep akként mozgattatik, hogy az (n) cső az (e) csővel köttetik össze. A sűrített levegő már most az (Rí) szelepbe jut, ami az (xl) csőnek az (110) hengerrel való összeköttetését és a dugattyú fölfelémenését idézi elő. Az (n) csőben vezetett sűrített levegő fölszabadítja az (L) emelőt, melynek állásából a jelzőkar­nak «tilos»-on való állását fölismerhetjük. Az (L) emelőt eme helyzetéből visszavihet­jük eredeti helyzetébe, melynél az (xl) cső el van zárva, az (o) és (p) csövek pedig a külső levegővel közlekednek és az (R) sze­lep elzáratik. Az (L) emelő (ilO) (110) és (mml) hasítékokkal van ellátva, melyek a rúd mozgásának megfelelően vannak ala­kítva. Az (mml) hasíték (m) része a rúd mozgásirányával párhuzamos, az (ml) rész lefelé lejt. Eme hasítékban egy az (mo) dugattyú rúdján elrendezett (mlO) •löigő 1 vezetődik. Az (M) henger a (q) cső, a (Q) szelep és az (xlOO) cső útján az (xl) hozzá­vezetőcsővel van összekötve. A (Q) szelepben (4. ábra) egy a (qlO) csatorna útján az (M) hengerbe vezető (q) csővel összekötött (ql) kamra, e fölött egy a (q20) csatorna útján az (xl) hozzávezető csőbe torkoló (xlOO) csővel összekötött (q2) kamara és a (q3) kifuvatócsatorna van elren­dezve. Eme (q3) csatorna és a (q2) kamra a középső (ql) kamrával a kettős fészkű (qr>) (q6) szelepen át közlekedik. A kamrában a függélyes irányú (q4) szeleprúd a (q7) rúgó által állandóan lefelé szoríttatik. A (q5) (q6) szeleptestek a szeleprúdon egymástól meg­határozott távolságban és akként vannak elrendezve, hogy a (q6) szeleptest a (q4) rúd fölfelé mozgásánál a középső kamrát a (q3) kifúvatócsatorna felé elzárja és a (qo) szeleptest a kamrát az (xlOO) csővel köti össze, a (qö) szelep a (ql) kamrát a fölső (q2) kamra, a (q20) kamra és az (xlOO) cső felé elzárja, a (q6) szelep pedig a középső kamrát a (q3) kifúvatópsatornával köti össze. A (([4) szeleprúd fölfelé mozgásánál tehát az (xlOO) csőből a szelepen át sűrített levegő fog az (M) hengerbe áramolni, lefelé mozgá­sánál pedig a nyomás megszűnik és a hen­ger a kifuvatóval közlekedik. Ha tehát az (L) emelő akként van ágyazva, hogy csak a vízszintes irányban mozoghat el, világos, hogy a dugattyú akkor, midőn az (mlO) görgő a hasíték vízszintes (m) részében van, sem föl, sem lefelé nem mo­zoghat és hogy a dugattyú csak akkor mozoghat ismét föl- és lefelé, mikor az emelőnek, a nyíl irányban való kikapcsolá­sánál. (1. ábra) a görgő a hasíték vízszintes (m) részét elhagyja. A dugattyú lefelé való mozgása azonban csak akkor következhetik be, ha a (q) cső a kifuvatóval közlekedik. Ha az (mlO) görgő az (ml) ferde hasítéknak alsó végéhez ért, akkor az (xl) hozzávezető csőből a (Q) szelepen át áramló sűrített levegő a dugattyút megemelheti és az (L) emelőt a nyíllal ellenkező irányba mozgat­hatja mindaddig, míg a görgő az (ml) hasí­ték fölső végéhez nem ért és az (ni) viz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom