23514. lajstromszámú szabadalom • Szélfogóval bíró forgó ajtó

Az 5. ábra részletrajz, mely az ajtószárnyak végére erősített rugalmas lemezt tünteti föl. A 6. ábra a mennyezetnek és az azon elrendezett síneknek, a kocsinak, a csapágynak, a basítéknak és az ez utóbbit elzáró csuklós födélnek fölülnézete. A 7. ábra metszet a 6. ábrának y y vonala szerint. A 8. ábra a kocsinak és részeinek végnézete ill. metszet a 7. ábrának x-^-x vonala szerint. A 9. ábra az ugyanazon tengelyen elrendezett szárnypárok szabályozható összeköttetését és a csuklós merevítők rögzítésére szolgáló közegeket láttatja. A 10. ábra metszet a 9. ábrának x x vonala szerint. A 11. ábra metszet a 9. ábrának y— y vonala szerint. A 12. ábra a forgástengely megemelésére szolgáló szerkezetet tünteti föl. A 13. ábra a 12. ábrának föltüntetett szerkezet függélyes metszete. A 14. ábra az ajtószárnyakat összecsapott állásukban láttatja, a mikor azok a szélfogó egyik oldalára vannak tolva. A 15. ábra a 14. ábrában föltüntetett ajtónak vízszintes metszete. A 16. és 17. ábra az ajtószárnyaknak összecsapott állásukban és bizonyos szög alatt való rögzítésére szolgáló közegeket tünteti föl. A 18. ábra az összecsapott ajtószárnyakat láttatja, midőn azokat szellőztetésre használjuk. A 19. ábra a 18. ábrában föltüntetett ajtószárnyak egy részének elölnézete. A 20. ábra a középső merevítők elölnézete rendes állásban, a hol is a szélfogó falainak egyes részei csuklók körül elforgathatok. A 21. ábra metszet a 20. ábrának x—x vonala szerint. A 22. ábra egy üvegablakokká! bíró szélfogónak harántmetszete, mely árúk szemléltetése czéljából kirakat gyanánt szolgál. A 23. ábra a részben telt, részben fúratos padlónak fölülnézete. Miként az 1. ábrából látható, az ajtószárnyakat két oldalról a körívalakú harántmetszettel biró (D) fal veszi körül, melynek szélessége a két egymásután következő ajtószárny vége által határolt körívnél valamivel nagyobb. Ezen falak a bejárat padlójához a (p) fémpántok segélyével a (p') csúcsban végződő (q) csavarokkal vannak megerősítve. Az ajtó négy (w) szárnyból áll, két-két szemben levő szárny egymással mereven vau összekötve és a szárnypárok egymáshoz képest elforgathatok. A forgás lehetővé tételére a legalkalmasabb az a mód, hogy egy csőalakú hengeres csuklósorozatot alkalmazunk; a hengeralakú (100) csuklók diametrális pontjaikon a (101) és (102) pántokkal bírnak, melyek az ajtószárnyakhoz vannak erősítve, melyek ekként egymással mereven összeköttetnek. A (w) szárnypárokat kölcsönösen összekötő pántok váltakoznak azon pántokkal, melyek a másik szárnypárt kötik össze, úgy hogy e csuklópántok segélyével a szárny párok egyikét a másikhoz képest tetszőleges szög alatt elforgathatjuk, vagy pedig egészen összecsaphatjuk párhuzamos síkokba, a mint az a 4., 14. és 15. ábrákból látható. A (P) f'orgáscsap fölül az (0) mennyezeten (7. ábra) jár át, mely két párhuzamosan haladó (R) vassínt (8. ábra) hord. Az (R) sínekben egy (C) kocsi mozoghat, de csak az ajtó középpontja és az egyik fal között. E kocsi felül egy köralakú csatornával ellátott lemezt hord, mely csatornában a (c) golyók fekszenek, melyek az ugyancsak köralakú csatornával ellátott és a (P) forgáscsaphoz erősített (a) lemezt hordják. A kocsinak (22) kerekei előnyösen karimákkal vannak ellátva. A kocsi mozgásának határhelyein a (19) és (20) ül közök (1. ábra) vannak elrendezve; maga a kocsi a mozgatható (21) kilincset hordja; a (19, 20) ütközők rézsútos érintkezési fölűlettel bír-i nak. A (21) kilincsnek (23) karja a helytálló (19) ütközőnek ferde fölületén csúszik, míg (24) kivágásának (6. ábra) végfala által mozgásában meg nem akasztatik. A mennyezet: ben a (31) csuklók körül elforgatható (30) födelek egy diametrális irányú hasíték elzá-