23514. lajstromszámú szabadalom • Szélfogóval bíró forgó ajtó
rására szolgálnak, melyen (P) forgáscsap jár át. Midőn a (C) kocsi mozogni kezd, ennek (j) nyúlványa a (30) födelet megemeli, midőn pedig a kocsi mozgásának végére ért, a födelek ismét összecsappannak. Mindegyik ajtószárnynak függélyes érintkezési fölülete egy rugalmas (8) lemezzel (4. ábra) van ellátva, mely a (w) ajtószárny és a (D) fal közötti tért zárja ; a rugalmas lemezt előnyösen kaucsukból vagy vulkanizált vászonból készítjük és a (t) pánt és csavarok segélyével akként erősítjük az ajtószárnyakra, hogy az ezeknek síkjával szöget képezzen. Ezen elrendezés folytán az ajtókat az egyik értelemben könnyen forgathatjuk, ellenkező irányban azonban mindennemű mozgás meg van akadályozva. Magától értetődik, hogy a szárnynak vízszintes érintkezésfölűleteit szintén ugyanoly rugalmas lemezekkel láthatjuk el, mint a függélyes érintkezési fölületeket, továbbá, hogy a rugalmas lemezeket a szárnyak síkjában is rendezhetjük el. A (B) merevítők (4. ábra) végei a (h) csuklók segélyével két szemben levő ajtószárnyhoz vannak rögzítve; a merevítők a másik ajtópár egyik szárnyának a középponttól bizonyos távolságban elrendezett nyílásán átjárnak. Az ajtószárnyaknak a merevítőkhöz való rögzítése egy záró szerkezettel történik, mely a 9., 10. és 11. ábrákban van föltüntetve. A két (40) és (41) rudat, melyeknek szemben fekvő belső végei körívben végződnek, tartók hordják. A kulcs módjára működő (43) szárnyacskák a (42) tengelyre vannak szerelve és a (40) és (41) rudak végeit szintén magába záró (45) szelenczében vannak elren dezve. Ezen rudaknak rendes körülmények között az a törekvésük, hogy egymáshoz közeledjenek és a (43) szárnyacskák kai érintkezésbe jöjjenek ; a rudaknak eme törekvést a (48) rugók kölcsönözik. Midőn a rudak a 9. ábrában telt vonalakkal föltüntetett állásban vannak, mindegyik rúd külső végének (4ti) nyúlványa a (B) merevítők (47) hasítékában vau; ha aztán a (43) szárnyacskákat vagy kulcsot elforgatjuk, a rudak egymástól távolodnak és a (46) nyúlványok a (47) hasítékot elhagyják. A (B) merevítők a (h) csuklókkal vannak ellátva, úgy hogy ha az ajtószárnyakat egészen összecsapjuk, akkor az egyik szárnypár nyílásán átjáró merevítők lebbillennek és függélyes állást foglalnak el, a mint ez a 14. ábrából látható. A tengelynek rögzítésére, mely körül az ajtószárnyak forognak, az (50) retesz (13. ábra) szolgál, mely két vagy több (100) csövön jár át; alsó vége négyszögű harántmetszetű és az (f) padlóban elrendezett megfelelő alakú (51) csészébe hatol, minek folytán az mindennemű forgásban meg van akadályozva. A retesznek fölső vége az (52) fogantyúval van ellátva, mely az (53) vezetékben mozog; ezen vezeték a fölső végén a derékszögű (55) kivágással bír. úgy hogy midőn a szárnypárok egymáshoz képest derékszög alatt állanak, a (w) szárnyak az (52) fogantyúnak minden mozgását megakadályozzák. Ezen elrendezésnek az a czélja, hogy minden roszakaratú avatlan kezelést megakadályozzon. A mozgatható (21) kilincs és az alsó (50) retesz a (100) csövekben lévő (90) tengely (7. ábra) által van egymással összekötve, úgy hogy a retesz megemelése a (21) kilincs emelkedését és a kocsi kikapcsolását vonja maga után. A 4. ábrán föl tüntetett elrendezésnél a bejárás jobb felől történik. A léghuzam keletkezése és pornak behatolása ki van zárva, mivel a szélfogó falai oly szélesek, hogy az egyik szárny avval már akkor jön érintkezésbe, még mielőtt az előtte lévő szárny a szélfogó fallal érintkezésen kívül jönne. A szárnypárokat a középen párhuzamos síkokká egyesíthetjük, miként az a 14. és 15. ábrákban szakadozott vonalakkal van jelezve és aztán a szélfogó egyik fala fölé mozgathatjuk, a mint az ugyanazon ábrákban telt vonalakkal van föltüntetve. A szárnypárokat meleg időben a szellőztetés czéljára is fölhasználhatjuk, a mint azt a 18. 19. ábrák szemléltetik. A végből, hogy az ajtókat a 14. és 15. ábrákban föltüntetett módon elrendezhessük, az egyik szárnypár fölött a (70) retesz van elrendezve, míg a másik szárnypárhoz a
