23492. lajstromszámú szabadalom • Számológép
— 3 — Oly czélból, hogy a (8) forgattyú mindegyik elvégzett fordulata tapintás és hallás útján észlelhető legyen, továbbá, hogy a forgattyú meghatározott végállásban tartassék, a gépen egy (15) rugalmas rögzítő van alkalmazva (4. ábra), melybe a (8) forgattyú (16) peczke minden fordulatkor beesappan. A (11) számlálómű-tokban (26) számlálótengelyek vannak elrendezve, melyek mindegyikére a (17) fogaskerék, a (18) számlap és a megsemmisítő-készülékhez tartozó (19) kerék vau felékelve, úgyszintén a (20) beállítógomb, mellyel külső beavatkozás útján valamely számot beállíthatunk, illetve elállíthatunk. Ugyanazon (26) tengelyen egy (31) hüvely van foroghatólag elrendezve, mely a (22) fogaskereket, a (23) hányadosszámlálótárcsát és a megsemmisítő-készülékhez tartozó (24) fogaskereket hordja. A fogaskerék-tengelyek akként vannak elrendezve, hogy a (13) peczeknek valamely (12) hasítékba való bekapaszkodásakor a (4) tengelyek meghosszabbítását képezik. Az iktatómü mindenik (4) tengelye a számlálómű felé fordított végén egy 10-fogú (25) kereket hord, hasonlókép az ugyanoly fogszámú (17) számlálókerék a (26) tengelynek a (2) henger felé fordított végére van erősítve, úgy hogy a (25) és (17) fogaskerekek egymással szemben fekszenek. Oly czélból, hogy a (4) tengelyre ékelt (25) fogaskerék, valamint a (26) tengelyen elrendezett (17) számlálókerék az előbbi tengely forgásában résztvehessen, a számlálómű tokját pedig a (2) hengerhez képest az említett módon mindazonáltal el lehessen állítani, a (25) és (17) kerekek egy oldható kapcsolással vannak egymással összekötve. Ezen kapcsolás áll egy (27) továbbítópeczeknek (1. és 2. ábra) a (17) fogaskeréken a (18) számlálókerék zérójával szemben való elrendezéséből, valamint a (4) tengelyen lévő (25) keréken megfelelő kivágásoknak alkalmazásában, úgy hogy bármelyike a (17) kerekeknek is kerüljön a (11) tok elfordítása alkalmával a (25) kerekek egyikével szembe, a kapcsolás mindig helyre van állítva. Ezen (27) továbbító a tizesek átvitelénél fontos szerepet játszik, a mennyiben az a sugárirányban elmozdulható (28) tolattyúk (1., 2., 3. ábra) működtetésére szolgál, melyek vastagított (39) karjaikkal (3. ábra) a szomszédos tolattyú fölé nyúlnak. Ha ugyanis a (25) fogaskereket az által fordítjuk el kerületének egy tizedével, hogy a (18) számkereket 9-ről 0-ra állítjuk, úgy a (27) peczek a (271 ) helyzetet foglalja el (3. ábra), tehát a (27—271 ) útat tette meg és az alatt a (28) tolattyút lenyomta, mint az a 3. ábrán föltüntetett második helyzetéből látható. Mindenkori helyzetük rögzítése czéljából a (28) tolattyúk rovátékokkal vannak ellátva, melyekbe egy-egy rúgónyomás alatt álló (29) csapszög ugrik be. A (28) tolattyúk, valamint az azokat megakasztó (29) szögek a (2) henger (30) homlokfalának vájataiban fekszenek, ennélfogva a (11) tok elfordftásában nem vesznek részt és ezen homlokfalban a (31) zárógyűrű által tartatnak (1. ábra), mely a 3. ábra fölső részében elvéve képzeltetik. Az (1) forgatótengelyen egy (32) kilincs van csuklósan megerősítve, melyet a (33) rúgó szorít a (31) zárógyűrű felé és mely oly hosszúsággal bír, hogy szorosan a (25) fogaskerékig ér, a nélkül, hogy azt érintené. Ha már most, mint előbb említtetett, a (23) tolattyú le van nyomva, úgy a (32) kilincs az (1) tengely forgatásakor a (28) tolattyúuak (39) vastagított karjába ütközik, míg a tolattyú fölemelt helyzetében a kilincs ezen vastagításon érintkezés nélkül átmegy, minthogy a kilincs, mint az az 1. ábrán látható, ezen czélra egy alkalmas kivágással van ellátva. Ha azonban a (32) kilincs a tengely forgatása alkalmával a (28) tolattyú (2. ábra) vastagított karjába ütközik, úgy a kilincs jobbra kitér, ez alatt fölső vége a nagyobb átmérőjű (17) kerékkel találkozik és ez által ez egy foggal tovább forgatja, valamint az ugyanazon tengelyen ülő (18) számtárcsát is. Közvetlenül ennek megtörténte után a (32) kilincs oldalán elrendezett (34) peczek a (28) tolattyú (2. ábra) alá kerülve, ezt ismét föltolja (3. ábra).
