23492. lajstromszámú szabadalom • Számológép

4 -Ha egy hosszabb tizesátvitelt kell eszkö­zölni, például ha bizonyos számú kilenczes­hez egy l-est kell hozzáadni, úgy a (132) kilincs az imént leírt módon a következő számkereket 9-ről 0-ra állítja, a (27) peezek a második tolattyút lenyomja és ugyanazon játék kezdődik, míg csak az összes tízesek nincsenek átvive. A (34) peezek a forgattyúforgás befejezte után az összes tolattyúkat ismét eredeti helyzetükbe hozta vissza, tehát ismét föl­emelte. Oly czélból, hogy levonás esetén az átkap­csolás elkerültessék, oly berendezés van alkalmazva, hogy a forgattyút csupán az előbbivel ellenkező értelemben kell for­gatni. Ezen czélra a gép számjegyszámának megfelelőleg a (32) kilincsek sugárirányban vannak elrendezve, mi mellett azonban egy­mástóli távolságuk nagyobb, mint a (17) fogaskerekeké. Ha már most például bizonyos számú 0-ból egy l-est akarunk levonni, úgy a (8) forgattyút ellenkező értelemben forgatjuk, mint az összeadásnál és az iktatómű az első 0-t 9-re állítja. Ez alatt hasonlókép, mint a fordított forgattyúforgatásnál, azaz 9-ről 0-ra való mozgatásnál, a (37) továbbító a (28) tolattyút lenyomta, csakhogy a to­vábbító ezalatt nem a (27 -271 ) (3. .ábra), hanem a (271 —27) útat írta le a pontozott nyílnak megfelelő fordított irányban. Erre a második (32) kilincs lép működésbe és így tovább épen úgy mint az összeadásnál, csakhogy mindig ellenkező értelemben. Mindegyik (32) kilincsre természetesen ismét egy (34) peezek következik, mely a tizes­átvitel megtörténte után a lenyomott (28) tolattyút azonnal ismét fölemeli, nehogy a következő kilincs további helytelen átvitelt eszközöljön. A szorzat és a hányados regisztrálása egy második, a (32) kilinccsel ellenkezőleg irányított (35) kilincs által történik (1. ábra), mely a (32) kilincsek soraiban, vagy ezen sorok végén van elrendezve. Ezen kilincs egy (36) toldattal van ellátva, mellyel az a (37) rúgó nyomása folytán a (3) henger (30) oldallapjára támaszkodik. Ezen kilincs annyira előre van hajlítva, hogy az (1) for­gatótengely forgása alkalmával szorosan a (22) fogaskerék alatt halad el, mely mint előbb említtetett, szilárdan a (21) hüvelyre van erősítve, mely hüvely ismét a (17) fogaskerék stb. tengelyén lazán van elren­dezve. A (2) henger (30) homloklapján egy (38) mélyedés (1. ábra) van elrendezve, úgy hogy a (35) kilincs a (37) rúgó nyomása folytán (36) nyúlványával ezen mélyedésbe behatol, a midőn ezen kilincsnyúlvány az (1) forgatótengely forgása alkalmával a (38) mélyedés fölé kerül. Ennek az a következ­ménye, hogy a (35) kilincs a (22) fogas­kerékbe beakad és azt egy foggal tovább forgatja, úgy hogy a (23) tárcsa is egy számmal elállítódik. Ennek megtörténte után a (36) nyúlvány a ferde oldalú (38) mélyedésből ismét ki­csúszik, a (35) kilincs ismét rendes hely­zetét foglalja el (1. ábra) és ennélfogva az összes (22) kerekek mellett hatástalanul elcsúszik. A 7. ábra ezen regisztráló ké­szüléknek egy másik kiviteli alakját mu­tatja. A (31) zárógyűrű itt a hányadoskerékkel szemben egy (39) dudorodással bír, mely a (35) kilincset visszaszorítja, mely ez által egy fogaskerékbe akad. Épúgy mint a kivonásnál, az osztásnál is az összeadással és szorzással ellenkező ér­telmű forgatása a (8) forgattyúnak s ezzel az (1) forgatótengelynek szükséges. A megsemmisítő- vagy törlőkészülék ha­sonló a Thomas-féléhez, a mennyiben a 0-val szemben egy foghézag van elrendezve. A (42) fogasív forgatása által egymásután az összes (19) kerekek (4. ábra) mindaddig forognak, míg a fogasív a hézagot el nem éri, vagyis míg az összes foghézagaik a dob közepe felé nincsenek fordulva, a mikor is a (11) számolómű-köpenyen elrendezett néző­lyukaknál a számtárcsákon a zérók jelennek meg. Ha a (42) fogasív függélyesen lefelé áll. úgy az összes kerekek szabadon for­gathatók. Egy második kiviteli alak, külö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom