23477. lajstromszámú szabadalom • Kamarás vízcsöves kazán a vízcsövek között elrendezett túlhevítővel

Megjelent !i)<)2. évi február hó t-én. MAGY SZABADALMI KI 14. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28477. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Kamarás-vízcsöves kazán a vízcsövek között elrendezett túlhevítővel. MASCHINENBAUANSTALT, EISENGIESSEREI UND DAMPFKESSELFABRIK H. PAUCKSCH ACTIEN-GESELLSCHAFT CZÉG W/M

LANDSBERGBEN. A s abadalom bejelentésének napja 1901 június hó 18-ika Elsőbbsége 1900 május hó 16-tól kezdődik. Az eddig ismert vízcsöves kazánszerkezeteknél, melyeknek fekvő, mellső és hátsó végeiken vízkamrákkal összekötött vízcsövei vannak, a gőztúlhevítőnek a vízcsövek között, tehát a kazán alsó, fűtött részében való elrendezése annyiban ütközik nehézségekbe, hogy a túlhevítőcsöveket a vízkamrákon át vezetni és a csöveket, vagy az ezeket szigetelő burkolatokat a kamrafalakkal gőz- és vízzáróan össze kell kötni. Evvel azonban a tömítésnél és tisztításnál bizonyos nehézségeket okozunk, azonkívül pedig bizonyos alakú és kiképzésű csöveket kell alkalmazni, melyek a nagyszámú elzárások miatt drágák és nehézkesek. Kétségtelen, hogy különben azonos viszonyok között a gőzzel telt túlhevítőcsövek másként terjednek ki, mint a vízzel telt vízcsövek, minek következtében könnyen léphetnek föl és lépnek is föl hiányosan tömített kapcsolatok. Még akkor is, ha ezt a hátrányt akként óhajtanok elkerülni, hogy a vízkamrákban előbb külön üregeket létesítünk (azokba tágasabb csöveket építünk be), és ha csakis ezeken a nyílásokon vezetjük át a túlhevítőcsöveket, fönmarad az a hátrány, hogy a tisztítás nehézségekbe ütközik, a túlhevítő külső alakja kedvezőtlenné válik, a szerkezet nagyon drága, a nélkül, hogy a hiányos tömítés a burkolócsövek és a vízkamra falai között el volna kerülve. A jelzett hátrányokat más módon azonban elkerülhetjük és a találmányunknak épen ez a mód képezi tárgyát. Hogy eme jelzett hátrányokat alaposan elkerülhessük, a túlhevítőcsöveket egyáltalában nem vezetjük át a vízkamrákon, hanem a vízcsöves kazánt egyes vízszintes vagy függélyes részekre osztjuk, melyek a gőz- és vízkeringés lehetővé tétele czéljából egymással megfelelő csövek és támasztékok útján össze vannak ugyan kötve, de magukban véve önálló kazánokat alkotnak, úgy hogy egy-egy csoport vízcső végein külön vízkamrákkal van összekötve. Az egyes kazánrészek között annyi helyet hagyunk, hogy ott a túlhevítőcsöveket elrendezhessük, mely csövek alakja és mérete megfelelően van megválasztva. A csatolt rajzokon egy ilyen túlhevítővel kombinált kazán, mely vízszintes részekre van osztva, látható, nevezetesen az