23477. lajstromszámú szabadalom • Kamarás vízcsöves kazán a vízcsövek között elrendezett túlhevítővel

1. ábra a kazán hosszmetszete, a 2. ábra elölnézete és a 3., 4. és 5. ábra az egyes kazánrészek között fekvő túlhevítőcsövek alulnézete. A kazán szerkezete és működési módja a következő: Mint minden vízkamrás vízcsöves kazánnál a két végükön a (b) vízkamrákkal öszszekötött (a) vízcsövek lelnek alkalmazást és ezek a vízkamrák (c) csövek útján a fölső (d) tartállyal vannak összekötve, melyben a gőz gyűlik össze és a fölső vízréteg foglal helyet. A különbség ebben az esetben csak az, hogy a kazán alsó, fűtött része, tehát az (a) vízcsövek és (b) vízkamrák több külön (el e2 e3 e4) részből állanak, melyek egymástól oly távol vannak elrendezve, hogy közöttük az (fl f2 f3) túlhevítőcsöveket akadály nélkül befektethessük, vagy ezek közé betolhassuk. Ez azért lehetséges, mert mindegyik (e) kazánrész a másikkal az esetleg alkalmazott (g h) kapcsolócsövek és (i) támasztékok útján lehetőleg könnyen oldható kapcsolatban áll. Az eddig ismert szerkezetekkel szemben a leírt kazánszerkezet annyiban előnyösebb, hogy a túlhevítőnél sok elzárótagot takaríthatunk meg, minthogy a túlhevítőt aránylag igen hosszú, tetszőlegesen görbülő (f f2 f3) csövekből állíthatjuk össze, i hegy eme csöveket a vízkamrákon áthúzni I nem kell, hogy továbbá a kazántól elől I és hátul csak csekély számú csővég áll ki, melyek mellett annyi hely marad szabadon, a mennyi a kazán kényelmes tisztogatására szükséges és végül, hogy a túl-i hevítőket azoknak egyszerű kihúzása vagy az egyes (e) kazánrészek leemelése után könnyen ki lehet váltani. SZABADALMI IGÉNY. Kamrás-vízcsöves kazán, a vízcsövek között elrendezett túlhevítővel, az által jellemezve, hogy a vízcsövek és kamrák több egymás fölött elrendezett (el e2 e3 e4) stb. csoportba vannak osztva, melyek egymástól oly távol vannak, hogy közöttük az (fl f2 f3) túlhevítőket be lehessen építeni. il rajzlap melléklettel.) I>AU.AS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMOAJÁ BUOAPÉ8+&.;