23417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az elekromosságot fölhevítés nélkül vezető massza előállítására

Megjelent 1902. évi január lió 28-éu. MAGY. KIR SZABADALMI Eg? HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 23417. szám. Vll/h. OSZTÁLYEljárás az elektromosságot fölhevítés nélkül vezető massza előállítására. SANDEB EBERHARD IGAZGATÓ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 május hó 23-ika. Ismeretes dolog, hogy a fémoxydok közönséges hőmérsékletnél tehát, pl. a szabadban és közepes hőmérsékletű szobákban kis feszültségű elektromos áramot s így az ívlámpák és elektromos izzó lámpák üzeménél használt áramot is vagy egyáltalján nem, vagy oly rosszul vezetik, hogy ezen anyagokat általában nem-vezetőknek tekinthetjük. Másrészt ismeretes, hogy ezen rossz vagy mondjuk nem-vezetőkből aránylag jól vezetők lesznek, ha azokat elegendően fölhevítjük. Ezen fölismerésen alapszanak Jablochkoff és Nornst tanár találmányai, a kik fémoxydokból ill. fémoxydok keverékeiből állítanak elő nem-vezetőket és ezeket azután a nagy feszültségű elektromosság szikráival ill. alkalmas mechanikai fűtő berendezések segélyével fölhevítik, úgy hogy ezen nem-vezetők vezetőkké válnak és az elektromos áramokat átbocsátják. Ha a vezetővé vált izzó test az áram átbocsátását ily módon már egyszer folyamatba hozta, akkor az elektromos áram önmaga gondoskodik a testnek további melegen tartásáról. Tagadhatatlan, hogy a nem-vezetőknek ezen előmelegítési módszere igen körülményes és gyakorlatilag is nagy nehézségeket támaszt, a mi különben eléggé ismeretes. En tehát arra törekedtem, hogy oly elektromosan vezető masszákat állítsak elő, melyek már önmagukban is avval a sajátsággal bírnak és azt a viselkedést tanúsítják, melyeket a Nernst és Jablochkoff által alkalmazott nem-vezetők csak fölhevített állapotban mutatnak. Ezt a következőképen érem el : A földalkalifémek vagy a magnézium, az alumínium, a ritka földek, a thorium és a zirkonium csoportjainak fémoxydjait vagy sóit összekeverjük a vas csoportjának oxydjaival, illetve sóival vagy kénvegyületeivel vagy ezen csoport fémeivel és ezt a keveréket elektromos kemenczében vagy valamely más alkalmas olvasztó készülékben oly magas hőfoknak tesszük ki, hogy az összekevert anyagok folyóssá válnak, a kihűlés után pedig szilárd, igen tűzálló maszszát képeznek. Ezen anyagok fölhevítését nem csak addig kell végezni, míg azok összesülnek, hanem föltétlenül szükséges, hogy ténylegesen megolvasztott folyós massza jöjjön létre. Ebben különbözik találmányom az oly találmányoktól, melyek csupán az anyagok összesülésének előidézésében állanak. Ezen megolvasztott folyós masszák azon előnyös sajátsággal bírnak, hogy még a kis feszültségű elektromos áramot is vezetik, még pedig