23304. lajstromszámú szabadalom • Áramátalakító

— 6 — Ezen hátrányokat azonban a 6. ábrában föltüntetett elrendezéssel elkerülhetjük. A transzformátornak minden egyes szekundér tekercseit oly két tekercs által he- , lyettesítjük. melyek ugyanannyi tekerületből állanak, de fél oly vékony vezetőből vannak göngyölve. Ezen tekercsek egyikét jobbra, másikát balra göngyöljük. A 6. ábrában a jobbra göngyölt tekercsek telt, hullámos vonallal, a balra göngyölt tekercsek ellenben szakadozott, hullámos vonallal vannak jelölve. Az első tekercseket egymással és a kollektorlamellákkal szokásos módon kötjük össze. Vegyük szemügyre már most a (36) és (37) lamellák között beiktatott tekercset. Az ugyanazon fogközben elrendezett, ellenkező irányban göngyölt tekercsben mindig egy, az előbbiben gerjesztett elektromótorikus erővel egyenlő, de ellentétes előjelű elektromótorikus erő lép föl. Hasonló módon a két tekercsben gerjesztett áramok egyenlő, de ellentétes előjelű intenzitással is fognak bírni. Ezen okból a második tekercset előnyösen a kollektornak a (36) és (37) lamellákkal diametrálisan szemközt fekvő lamelláival kötjük össze, ha a kollektor kétsarkú vagy az összes megfelelő lamellákkal, ha a kollektor többsarkú. A 6. ábra ezen elrendezést 12 fogközzel bíró gyűrű alkalmazása esetén láttatja. Az ezen fogközökben elrendezett 24 tekercs bevezető és kivezető végei a külső 12 szorítóhoz (36-tól 47-ig) vannak kapcsolva, j melyek a kollektor lamelláival közvetlenül köthetők össze, ha az kétsarkú, vagy pedig ugyanazon számú lamellákkal, ha a kollektor többsarkú. A gyűrűtől jövő összeköttetés azonban, a mint a 6. ábrából látható, kettesével egyesítve van, a mennyiben minden csoportnak két részében, mint már említettük, bár ellenkező előjelű, de egyenlő intenzitású áramok lépnek föl. Nem jár semmiféle hátránnyal, ha, a mint a 6. ábrából látható, az összeköttetések csoportja között öntött vasmasszákat rendezünk el, mivel ezen csoportok nem gerjesztenek mágneses erőket. Visszatérve az 5. ábrához, azt látjuk, , hogy az áramátalakítónál három fontos összeköttetést kell létesíteni, melyek a következők : 1. A kompenzáló áramkörök összeköttetései, melyek a séma középső részében vannak föltűntetve. 2. A szekundér tekercsek és a kollektornak bizonyos lamellái közti összeköttetések. 3. A kollektor ugyanazon számú lamelláinak egymással való összeköttetései. Az 1. alatt említett összeköttetések az 1. ábrán föltüntetett és a gép kerete által hordott (28) konnektor segélyével vannak foganatosítva. A 3. alatt említett összeköttetések egy közönséges, közvetlenül a kollektor lamelláival érintkező (29) konnektor segélyével vannak létesítve. A mi a 2. alatt említett összeköttetéseket illeti, úgy ezek a (30) rudak segélyével vannak foganatosítva, melyek a szekundér tekercsek be- és kivezető végeit bizonyos lamellákkal vagy az ezekkel közvetlenül összekötött (29) konnektorokkal kötik össze. Mint már mondottuk és, a mint az 1. és 2. ábrákból látható, forgó keféket alkalmazunk, melyek a kollektoron belül forognak. A 7. és 8. ábrák a keféknek czélszerű szerkezetét láttatják. A kefék a (48) tartókba beillesztett (52) széntömbökből állanak, a hol is a (48) tartók bronzból készülnek és a mint az az 1. és 2. ábrákból látható, a (4) csillagszárak végére vannak szerelve. Ezen tartók nagyobb számban vannak egymás mellett elrendezve és fölül nyitott kamrákat képeznek, melyekben a széntömbök elcsúsztathatok, ez utóbbiak a forgás következtében föllépő czentrifugális erő által a (49) kollektor belső fölületéhez szoríttatnak. a mint ez a 7. és 8. ábrákból látható. A széntömbök belső vége rézzel van bevonva és az (50) sodronnyal összekötve,