23260. lajstromszámú szabadalom • Készülék komprimált gáznak vagy levegőnek előállítására Bunzen-lángzók vagy más izzófényű lángzók számára
— 2 — tovább növekedő nyomás a (H) dugattyút még magasabbra emeli, mindaddig, míg a (K) rugónak ellenhatása a fölfelé mozgást meg nem akadályozza. Eközben egyúttal a gáz a (B') szelepen ár az íM) tartályba és innen az (X. X') csöveken át a (z lángzóba vagy az ugyanazon vezetékbe igtatott. az 1. ábrán szakadozott vonalakkal jelölt többi lángzóba szoríttatik. 1 la a (H) dugattyú alatti térben a nyomás nagyobb, mint a beáramló gáz nyomása, akkor a (B) szelep fészkére szoríttatik és ezáltal a gázbevezetés beszüntettetik. Mihelyt az (A) tartályban a nyomás, pl. a gázfogyasztás következtében csökken, a (B) beömlési szelep ismét megnyílik, úgy hogy az (A) tartályban uralkodó nyomásnak már igen kis csökkenése is a (K) rúgó kitágulását és a iH) dugattyú siilyedését vonja maga után, a mikor is egyúttal a (B') szelep az (M) tartályban lévő gáznak nagyobb nyomása által elzáratik. A dugattyúnak ezen mozgása a gáznak gyors lehűlését idézi elő, mert az a gázt az (A) tartályból a (G) csövön és a (\V) szelepen át a hidegebb (,F) kigyócsőbe szorítja, minek következteben az egész (A) térben és a (G) és (F) csövekben részleges vákuum keletkezik, mi a (J) rúgokon az atmoszférikus nyomás által való összenyomását vonja maga után mindaddig, míg a (B) szelepen át beomlott gáz a nyomást ki nem egyenlíti. minek következteben a (J) rúgó ismét kitágul, a ¡Hí dugattyú ismét megemelkedik és az ismertetett körfolyamat újból kezdődik: az (M) tartályban a nyomás úgyszólván állandó marad. Az (M) tartályban, valamint az (X. X') vezetékekben lévő gáz komprimált gáz gyanánt a lángzók táplálására szolgál. A (\Y) szelep a gáz vagy levegő visszaáramlásának megakadályozására szolgál és a (H) dugattyú emelkedésénél a gázt az (Y) csövön át kényszeríti a forró, a (C) lemezzel határos zónába való lesiilyedésre. a mikor is egy lapos, laza (S) lemez a dugattyúnak ellenkező irányú mozgásánál a gáznak visszaáramlását megakadályozza. Ily módon a (H) dugattyú csak egyirányú gázkeringést idéz elő. Esetleges túlnyomást az (A) tartályban az (Ív) szelep segélyével akadályozzuk meg, mely bizonyos nyomás túlhaladásakor a gáznak az alacsony nyomású (O) csőbe való átáramlását teszi lehetővé. Az (0) csőtől. mely normális nyomású gázt vezet a lángzóba, gyújtó lángok számára szolgáló csövek ágazhatnak el. Ha gáz helyett levegőt használunk, akkor az (0) csövet, mint az szakadozott vonalakkal van jelezve, (P)-néi nyitva hagyjuk és szabad iégnyílásokkal ellátott, lángzó helyett a 2. ábrában föltüntetett, oidalt zárt csővel bíró lángzot alkalmazunk, melynél a komprimált levegőt az (X'i csövön vezetjük be, az 1. ábrában látható (V) dugasz pedig elmarad. Az (Yi cső akként van a (D') lemezhez forrasztva vagy ezen más módon megerősítve, hogy ez utóbbi, ill. ennek aisó felülete a (C) lemez és az (A) tartály alsó (D) fala közötti térnek körülbelül közepére kerüljön. Mint már említettük, a (H) dugattyúnak függélyes irányú mozgása a gáznak az (A) tartályban való keringését idézi elő. Azonnal világos lesz ez. ha a (\Y) szelepet és az (S) lemezt, mely szintén szelep módjára hat. egy pillanatra eltávolítva gondoljuk. Úgy a belső (Y) cső. mint a külső (F) cső a dugattyú fölötti és alatti tér között öszszeköttetést létesít: az ezen terekben uralkodó nyomások között tehát ekként mindig egyensúly áll fönn és a (\Y) szele]», valamint az (S) lemez a gáznak csak mozgási irányát szabja meg. ha a dugattyú mozgattatik. Ugyanily mozgási szabadsággal áramoltatjuk a gázt az egyik oldalról a másik felé akkor is. ha a (H) dugattyú leszorított állásában van: ekkor az (F) kigyócsövön keresztül, míg ha a dugattyú emelkedett állásában van, a belső (Y) csövön keresztül. A dugattyú mozgását vagy működését azonban az határozza meg, hogy a nyomás az (Aj kamrában (melynek részeiben es összeköttetéseiben, mint már előbb
