23260. lajstromszámú szabadalom • Készülék komprimált gáznak vagy levegőnek előállítására Bunzen-lángzók vagy más izzófényű lángzók számára

említettük, egyensúly ¡ill fönn) az atmoszferikus nyomásnál nagyobb-e vagy kisebb-e: az első esetben az (!') membrán emelkedik, magával viszi a (H) dugattyút és a gázt az (Y) csövön ár a nagyobbodó alsó télbe átáramolni kényszeríti. Kközben a (K) rúgó összeszoríftatik. A második esetben, vagyis ha az (A) tartályban uralkodó nyomás az atmoszférikus nyomásnál kisebb, akkor az (L) membrán és evvel együtt a (Hl dugattyú is lefelé mozog, minek következtében a gáz az (F) kigyócsüvön át a tartály fölső részébe szorul és a (.1) rúgó összeszoríttatik. Ezen váltakozó erők tartama azonban korlátozott, A nyomás csak a gáznak a forró (D) lemezzel való érintkezése révén bekövetkező kitágulása folytán létesül és ez nem tarthat folytonosan, mert a létesített nyomás a (B) beömlési szelepet zárja úgy, hogy a dugattyú alatti térben csak bizonyos mennyiségű gáz lehet bezárva.

A létesült nyomás a (111 dugattyút azáltal emeli meg. hogy az (L) membránra hat és ezáltal a (K rúgót összenyomja. Mihelyt a (K) rúgó a dugattyú nyomatékár abszorbeálta és a gáznyomás a gázfogyasztás következtében csökken, a dugattyú siilyedni kezd. a mikor is az alatta lévő fölhevített gazt a (\\ ) szelepen és az (F) csövön keresztül a fölötte lévő. fokozatosan nag\obbodó térbe szorítja. Az (F) csövön áthaladó gáz azonban az áthaladás alatt lehűtterik. minek következtében részleges vákuum keletkezik. úgy hogy a dugattyúra a külső légnyomás is fog hatni és a dugattyút még jobban lenyomni mindaddig, míg a (J) rúgó annyira, összeszorítva nincs, hogy az atmoszférikus nyomással szemben ugyanoly ellenállást képes kifejteni és a rúgó a dugattyúnak lefelé ható nyomatékát nem abszorbeálta. De ezen részleges vákuum állapota sem maradhat fönn folyton, mert időközben a (B) szelepen át gáz beáramlik. A vákuum tehát fokozatosan megszűnik és a (•I) rugónak visszahatása a dugattyúnak újbóli megemelkedései vonja maga után. Ezen folyamat aztán folyton ismétlődik. Az (A) tartályban és ennek összeköttetéseiben

1 az abnormális nyomás tartama alatt a gáz kitágulása folytán annak egy része a (B') szelepen az (M) térbe szorul és ebben a nyomást növeli, mely aztán a lángzóban érezhetővé válik. Mihelyt a tartályban részleges vákuum keletkezett, a (B') szelep a gáznak az (M) térből való minden visszacsapódását megakadályozza. A gáznak szakaszos bevezetése folytán a tartályban keletkező gyönge lökéseknek hatása a lángban nem igen vehető észre. A lángzóból kiáramló gáz meggyújtása után a dugattyú mozgását kézzel vezethetjük be vagy a tartály alsó (D) lapját erősen hevítjük, a mi a belső nyomásnak gyorsabb emelkedései okozza, mint a mely a lángzó táplálása által abszorbeáltaméin mely esetben aztán a membránra gyakorolt nyomás a mozgást bevezeti, mely aztán már önműködően folytonosan tovább tart.

A gáznak az előzőkben ismertetett, csak egy irányban végbemenő körmozgása azonban föltételezi, hogy a iH) dugattyú az (A) tartályon belül nagy mozgási térrel ne bírjon. hanem abban úgy működhessék, mint a dugattyú egy fúvóban. Ezáltal azonban azon erőnek egy része abszorbeáltaméin melyet a váltakozó nyomásból és a részleges vákuumból eredményezünk, mely az (L) membránra hat. Szükség eseten azonban a dugattyú és a kamra falai között

nagyobb mozgási térről is gondoskodhatunk, mely esetben azután a dugattyú fölött es alatt összegyűlő gáz a dugattyú és a kamra falai közötti szabad téren át fog a kamrának egyik vagy másik szakaszába átáramolni. Az (Y) cső. valamint a külső (F)

összekötő cső és a szelepek ekkor elmaradhatnak.

A mellékelt rajzon föltüntetett foganatosítási alaknál a dugattyú hengeres, ill. kér vízszintes véglappal és függélyes oldalfölillettel bír. Magáról értetődik azonban, hogy a dugattyú alakja tetszőlegesen módosítható akként, hogy a dugattyúnak csak véglápjai bírnak az (A) kamra fölső és alsó lapjaival azonos tölülettel. Ezen véglapokat kivágásokkal láthatjuk el vagy hullámosán képezhetjük ki a nélkül, hogy ezáltal a du