23136. lajstromszámú szabadalom • Függő pálya csuklósan kapcsolat sínekkel
— 2 -L kiemelkedő konvex-ívet alkotnak, a menynyiben a szóban lévő fölső tartókábelnek a gördülő teher, ill. a jármű súlya következtében való erősebb konkávítása vonja maga után a sinek által alkotott görbe konvexitásának megszüntetését, melynek egyes mozgatható darabjai ekkor önmaguktól, lassanként olyan állást vesznek föl, mintha csak az egyes (H) sínsarúk a tartókábelre való fölfüggesztés helyett ugyanannyi, a talajon álló tartókhoz volnának erősítve. A föntebbiekben általánosságban jellemzett ezen elrendezés, mely a jelen találmány alapgondolatát képezi, természetesen, több különböző módon létesíthető és ezért hangsúlyoznom kell, hogy találmányom egyáltalán nem szorítkozik csakis az ezen leírásban előadott és az ábrákon bemutatott elrendezésekre és eszközökre, mivel mindazon részletkonstrukcziók, melyek ugyanazon czélt szolgálják, a találmány körébe esőknek tekintendők. A mellékelt rajzlapokon: az 1. és 2. ábra a találmánybeli függővasút ill. függőpálya egy kiviteli alakja összelrendezésének hosszanti metszete, ill. fölülnézete; a 3. ábra a függőpálya egy szakaszának nagyobb lépték szeriut rajzolt oldalnézete, hol a pályasinek azon állásban vannak föltüntetve, a melyet a gördülő teher átvonulása alkalmával fokozatosan s önmaguktól foglalnak el a teher súlyának hatása alatt, míg ellenben a tartókábelnek és a vezetéksínnek azon helyzete, midőn terhelés nincs jelen, ugyanezen ábrán pontozott vonalakkal van föltüntetve. A 31 . és 32 . ábrákon sematikus elrendezések láthatók, melyek a parabolikus kábel lehorgonyzásánál, ill. a talajhoz való erősítésénél nyerhet alkalmazást. A 4—14. ábrák különböző nézetek, ill. hosszanti és keresztmetszetek azon szerkezeti részek föltüntetése végett, melyek a pályasínek fölfüggesztésére és ezeknek csuklószerű összekapcsolására szolgálnak, a mi ismét vagy sínsarúk alkalmazásával, vagy kulissza-kapcsolással eszközölhető, a körülményeknek megfelelően. A 15 17. ábrákon azon elrendezések, ill. alakítások szemlélhetők, a melyekkel a pályasín ellátható, még pedig vagy kétoldali nyomkarimával bíró vagy pedig kettős sínszálak használata mellett. A 18—23. ábrákon végül részletrajz gyanánt különböző részleges metszetben és nézetben azon készülék van föltüntetve, mely a tartókábelt a pályasinekkel összekapcsoló ftiggesztőrudaknak fölerősítésére szolgál. Az ábrákon általában véve ugyanazon betűk vagy jelek szolgálnak az azonos alkatrészek vagy tagok megjelölésére és a különböző kitevők (exponensek) csakis azon esetekben alkalmaztatnak, ha a megjelölt részek egymástól alakban, vagy czéljuk és fekvésükre nézve különböznek. Az (A) támaszok vagy bakok egyenlő vagy különböző távolságban rendezhetők el egymástól és bármely tetszőleges szerkezettel bírhatnak, föltételezve, hogy a járművek szabad áthaladását nem akadályozzák, míg a (B) tartókábeleknek a bakok vagy állványzatok fölső végéhez kell erősíttetniük és pedig lehetőleg játéktér fönthagyása nélkül, vagy pedig oly módon, hogy azoknak feszességét a szükség szerint esetről-esetre könnyen szabályozni, ill. módosítani lehessen. Maga a (B) kábel lehet folytatólagos, azaz egy egész pálya hosszán megszakítás nélküli, vagy pedig esetleg annyi darabból állhat, mint az (A) támaszok vagy bakok által határolt mezők száma, a mint ez pl. a 31 . és 32 . ábráknál példa gyanánt egyes vagy kettős pályák számára föl van tüntetve, í Ez esetben a kábelt alkotó sodronykötélnek stb.-nek két vége a talajba lehorgonyoztadk, azon czélból, hogy az egyensúly ily módon i az egyes bakok, ill. állványok előtt és mögött föntartassék, mely utóbbiak ez esetben egyszerű gerendázatból állhatnak. A (C) függesztőrudak (4, 5. és 9. ábrák) hengeres alakkal birhainak és fölső végüknél megfelelő alakkal kiképezett (D) kapcsolók vagy szorítók segélyével erősíttetnek a (B) kábelhez vagy kábelekhez, míg alsó végüknél csavaros szakaszuk és egy (F) I csavaranya révén erősíttetnek hozzá az (E) kengyeleknek fölső részéhez.
