23132. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzkazánokon

^legjelent 19Ö1. évi deczember Iió 30-áu. MAGY. gf| K-ÍR­SZABAD ALMI JgH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 28132. szám. v/e/2. OSZTÁLY. Újítások gőzkazánokon. MONTUPET ANTAL MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 190Í julius hó 4-ike. Jelen találmány gőzkazánokra vonatko­zik, melyben az eszközölt újítások folytán a víz egész tömege gyorsan élénk kerin­gésbe jön. A mellékelt rajzlap két egymásra merő­leges metszetben tünteti föl a kazánberen­dezést, melynek a (b) forraló kamrák fölött elrendezett fölső (c) részén hosszirányban (t) csövek vonulnak végig, melyeknek száma természetesen tetszőleges, míg a fölső és alsó rész közötti összeköttetést a forraló kamrák végeire erősített (g) és (h) csövek létesítik. Az ff) tűzfészek a (b) forraló kamrák mellső vége alatt fekszik s a forró gázak előbb a (c) fölső rész körül húzódnak, azután pedig a (t) csöveken haladnak végig s végiil az (i) kéményen alászállanak. A víz az alsó (b) forraló kamrák mellső végébe a (g) összekötő csöveken keresztül száll le, mely czélból ez utóbbiak lefelé meg vannak hosszabbítva, míg a hátsó (h) csövek meghosszabbításai a fölső (c) részbe nyúlnak át egy meghatározott magasságig, mely a kazán alsó és közép vízállása között fekszik. Ezen (h) csövek (k) meghosszabbítását egyik oldalon a külső (j) lemez képezi, melyben a (t) csövek vannak megerősítve, az ezzel átellenes oldalon pedig egy cse­kély vastagságú (a) bádoglap határolja, mely­nek nyílásain keresztül a (t) csövek a lehető legszorosabb illeszkedéssel vezettetnek. A meghosszabbítás a másik két oldalon két (d, e) bádoglap által van zárva, melyek a (j) lemezre és (a) bádoglapra könnyen le­szerelhető módon vannak ráerősítve. Midőn a kazán üzemben van, a (b) for­raló kamrákban termelt összes gőz, vala­mint a (g) csöveken át leszállított víz a (h) csöveken keresztül fog a fölső (c) részbe áramlani, s hogy a víz mozgása közben akadályozva ne legyen, a (h) csöveknek bővebbeknek kell lenniök a (g) csöveknél, mivel az előbbieken keresztül a vizén kívül gőz is áramlik. A (h) csöveknek ezen tágasabb kereszt­metszetét oly módon határozzuk meg, hogy kiszárítjuk a forraló kamrákban másodper­czenként fejlődő gőz mennyiséget, s ily mó­don megkapjuk a víz és gőz keverékének sűrűségét, valamint az áramlás sebességét. A (h) csövön átvonúlt víz és gőz a (k) meghosszabbításba érkezik, melynek belső terét a (t) csövek között szabadon maradt hézagok képezik, s hogy a víz és gőz áram­lásában lassudás ne állhasson be, a (k) meg­hosszabbítás szabad keresztmetszetétegyen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom