23096. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közúti vasutaknak egyenárammal vagy egyfázisú váltakozó árammal való vontatására

fék vezetődnek, a hol is a (24, 26) kefék i más áramkörökhöz tartoznak, mint a (25, 27) kefék. A (28) gerjesztő mágnes négy kivágással van ellátva, melyek a keféknek a kollektorral való érintkezési pontjain átvezetett átmérők irányában fekszenek, úgy hogy a fegyverzetnek a kefék által rövidre zárt részei mindig oly zónában vannak, melyben a mágneses áram intenzitása zéróval egyenlő. A gerjesztő mágnes a közte és a fegyverzet közötti légköz közvetlen közelében furatokkal van ellátva, melyeken a mágnesnek két külön áramkörét képező tekercsek menetei vannak átvezetve. Ezen áramkörök közül az egyik teljes vonalakkal. a másik pedig pontvonalkázottan : van rajzolva és mindegyik áramkör meneteinek száma a fegyverzettekercs menetszámának felével egyenlő. A teljes vonalakkal rajzolt áramkör, mely a (25, 27) kefék kontaktuspontjain átmenő átmérő irányában két pólust létesít, a (25, 27) keféken áthaladó főáramkörrel soros kapcsolásban van. Ezen elrendezés következtében a telt vonalakkal rajzolt áramkörön átfolyó áram oly mágnesező erőt létesít, mely egyenlő azon mágnesező erővel, melyet ugyanezen áram a fegyverzeten való átáramláskor fejleszt. A helytálló áramkör tekercselésének iránya olyan, hogy az ekként létesített mágnesező erők ellenkező jelűek. Ugyanez áll a pontvonalkázottan föltüntetett, a (24, 26) kefékhez tartozó második áramkörre. Ezen elrendezés következménye az lesz, hogy bárminő áramot vezetünk is a (24, 26) és (25, 27) keféken át a fegyverzetbe, ez utóbbi semmiféle számbavehető mágneses áramot nem fog fejleszteni. A viszonyok tehát úgy alakulnak, mintha két különálló gép volna elrendezve, melyek közül az egyik a töltő helyeknél bevezetett áram fölvételére motorként, a másik pedig áramfejlesztő dynamoként szolgál és a kocsimótorokat táplálja. A gépnek az áram fölvételére szolgáló részében az áramok útja a következő: A 7. ábrában (29) az áramszedőt, (30) pedig a berendezésnek azon pontját jelöli, mely az áram visszavezetése czéljából a kocsikerekek által a sínekkel van összekötve. A (29) áramszedőn bevezetett áram a (31) gerjesztő áramkörön át a (28) mágnesnek telt vonalakkal rajzolt tekercsébe és ezután a (25) kefén át a fegyverzetbe áramlik, melyből a (27) kefén kivezetve a (30) ponthoz folyik. A (25, 27) keféktől még a (32) áramkör ágazik le úgy, hogy az áram fölvételére szolgáló géprész kompound géppé van kiképezve. A soros kapcsolású gerjesztő tekercs czélja a mágneses teret azon pillanatban erősbíteni, midőn az áramtöltő helyen az áram a gépbe kezd áramlani és a gép sebessége a legkisebb. Ily módon megakadályoztatik, hogy az áram túlerőssé váljék. A leágazó áramkör pedig arra szolgál, hogy a töltő áramkör megszakításakor a feszültséget kiegyenlítse, a mit az előzőkben leírt, az áramszedőkkel összekötött rheostatok is elősegítenek Ily módon a töltő áramkör megszakítása és zárása szikrázás és energiaveszteség nélkül megy végbe. Az áramfejlesztő géprész gerjesztő áramköre, mely a szakadozottan rajzolt (33) vonalakkal van föltüntetve, a (29) és (30) pontokon átmenő áramkörtől ágazik le, mely pontok között állandó és a töltő áramával egyenlő feszültség uralkodik. A (33) áramkörbe a (34) feszültségszabályozó van bekapcsolva, melynek segélyével a (24) és (26) kefék közötti feszültséget tetszésünk szerint módosítjuk. A (24, 26) kefék egy helyi áramkörre vannak összekötve,melybe a kocsimótorok soroskapcsolású (35, 36) fegyverzetei, azoknak szintén soros kapcsolású (37, 38) mágnestekercsei és a (39) áramfordító van bekapcsolva. Ezen áramfordító segélyével a kocsi gyors megállítása vagy fékezése czéljából illetve hosszú lejtőkön való lefelé haladásnál ellenáramot adhatunk, a mikor