23096. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közúti vasutaknak egyenárammal vagy egyfázisú váltakozó árammal való vontatására

fék vezetődnek, a hol is a (24, 26) kefék i más áramkörökhöz tartoznak, mint a (25, 27) kefék. A (28) gerjesztő mágnes négy kivágással van ellátva, melyek a keféknek a kollek­torral való érintkezési pontjain átvezetett átmérők irányában fekszenek, úgy hogy a fegyverzetnek a kefék által rövidre zárt ré­szei mindig oly zónában vannak, melyben a mágneses áram intenzitása zéróval egyenlő. A gerjesztő mágnes a közte és a fegy­verzet közötti légköz közvetlen közelében furatokkal van ellátva, melyeken a mág­nesnek két külön áramkörét képező te­kercsek menetei vannak átvezetve. Ezen áramkörök közül az egyik teljes vona­lakkal. a másik pedig pontvonalkázottan : van rajzolva és mindegyik áramkör mene­teinek száma a fegyverzettekercs menet­számának felével egyenlő. A teljes vonalakkal rajzolt áramkör, mely a (25, 27) kefék kontaktuspontjain átmenő átmérő irányában két pólust létesít, a (25, 27) keféken áthaladó főáramkörrel soros kapcsolásban van. Ezen elrendezés követ­keztében a telt vonalakkal rajzolt áramkö­rön átfolyó áram oly mágnesező erőt léte­sít, mely egyenlő azon mágnesező erővel, melyet ugyanezen áram a fegyverzeten való átáramláskor fejleszt. A helytálló áram­kör tekercselésének iránya olyan, hogy az ekként létesített mágnesező erők ellenkező jelűek. Ugyanez áll a pontvonalkázottan föltün­tetett, a (24, 26) kefékhez tartozó második áramkörre. Ezen elrendezés következménye az lesz, hogy bárminő áramot vezetünk is a (24, 26) és (25, 27) keféken át a fegy­verzetbe, ez utóbbi semmiféle számba­vehető mágneses áramot nem fog fejlesz­teni. A viszonyok tehát úgy alakulnak, mintha két különálló gép volna elrendezve, me­lyek közül az egyik a töltő helyeknél be­vezetett áram fölvételére motorként, a má­sik pedig áramfejlesztő dynamoként szol­gál és a kocsimótorokat táplálja. A gépnek az áram fölvételére szolgáló részében az áramok útja a következő: A 7. ábrában (29) az áramszedőt, (30) pedig a berendezésnek azon pontját jelöli, mely az áram visszavezetése czéljából a kocsikerekek által a sínekkel van össze­kötve. A (29) áramszedőn bevezetett áram a (31) gerjesztő áramkörön át a (28) mágnes­nek telt vonalakkal rajzolt tekercsébe és ezután a (25) kefén át a fegyverzetbe áram­lik, melyből a (27) kefén kivezetve a (30) ponthoz folyik. A (25, 27) keféktől még a (32) áramkör ágazik le úgy, hogy az áram fölvételére szolgáló géprész kompound géppé van ki­képezve. A soros kapcsolású gerjesztő tekercs czélja a mágneses teret azon pillanatban erősbíteni, midőn az áramtöltő helyen az áram a gépbe kezd áramlani és a gép se­bessége a legkisebb. Ily módon megakadá­lyoztatik, hogy az áram túlerőssé váljék. A leágazó áramkör pedig arra szolgál, hogy a töltő áramkör megszakításakor a feszültséget kiegyenlítse, a mit az előzők­ben leírt, az áramszedőkkel összekötött rheostatok is elősegítenek Ily módon a töltő áramkör megszakítása és zárása szikrázás és energiaveszteség nélkül megy végbe. Az áramfejlesztő géprész gerjesztő áram­köre, mely a szakadozottan rajzolt (33) vo­nalakkal van föltüntetve, a (29) és (30) pontokon átmenő áramkörtől ágazik le, mely pontok között állandó és a töltő ára­mával egyenlő feszültség uralkodik. A (33) áramkörbe a (34) feszültségszabályozó van bekapcsolva, melynek segélyével a (24) és (26) kefék közötti feszültséget tetszésünk szerint módosítjuk. A (24, 26) kefék egy helyi áramkörre vannak összekötve,melybe a kocsimótorok so­roskapcsolású (35, 36) fegyverzetei, azoknak szintén soros kapcsolású (37, 38) mágnes­tekercsei és a (39) áramfordító van bekap­csolva. Ezen áramfordító segélyével a kocsi gyors megállítása vagy fékezése czéljá­ból illetve hosszú lejtőkön való lefelé haladásnál ellenáramot adhatunk, a mikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom