23096. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közúti vasutaknak egyenárammal vagy egyfázisú váltakozó árammal való vontatására

Az ily módon berendezett villamos vasutak fönn tartási költségei igen csekélyek, ha csak a bevezetésben már megemlített és a következőkben leírandó készüléket, mely bizonyos mennyiségű energiának az áramtöltő helyeknél való fölvételére szolgál. megfelelően szerkesztjük. Ily készülék gyanánt lehetne esetleg a (II) áramszedő illetve a (16) rúd és a kocsimótorok közé kapcsolt akkumulátorbatteriát alkalmazni, csakhogy ezzel a kitűzött végczélt nem lehet előnyös módon elérni. Ha ugyanis csak magát azon energiamennyiséget kellene tekintetbe venni, mely az ily gyors egymásutánban bekövetkező gyakori töltésnél az akkumulátorbatteria által fölveendő, akkor ez utóbbit elég csekély méretűnek, tehát könnyű súlyúnak készíthetnék. Minthogy azonban az alkalmazandó készüléknek még egy más föltételnek, t. i az áramtöltő hely előtti elhaladás közben eszközlendő igen gyors tölthetésnek is meg kell felelni, az akkumulátorbatteriák alkalmazásától el kell tekintenünk, a mennyiben ezek ezen utóbbi föltételt csak igen nagy fölületű elemek alkalmazásánál elégítik ki, minek következtében, ha nem is az egyes töltéseknél absorbeálandó árammennyiség, úgy az elkerülhetetlenül szükséges nagyfelületű elemek teszik lehetetlenné oly akkumulátorbatteriák alkalmazását, melyek a villamos vasutaknál eddig alkalmazott közönséges battériáknál sokkal kisebb súllyal bírnának. A battéria súlyának igen vékony ólomlemezek alkalmazásával való csökkentése szintén nem vezetne czélboz, a menynyiben a battéria ezen esetben igen hamar hasznavehetetlenné válna. Ezen okokból az említett czélra a következőkben leírt készüléket alkalmazz uk. Ezen készülék egyik lényeges alkatrészét aczéllemezekből készült lapos gyűrű képezi, mely oly elektromos gep armatúrájává van kiképezve, mely gép az áramtöltő helyeken fölvett áram által motorként működtetik, úgy hogy az említett gyűrű igen gyors forgásba jön és az eleven erő hatása folytán az áramtöltő hely elhagyása után is továbbforogva, a kocsimótorok hajtására szükséges áramot fejleszti, vagyis dynamogép fegyverzeteként hat. A gép minden áramtöltő helyen újabb ! impulzust kap, miáltal az üzem folytonossá válik. Az alkalmazandó gyűrű súlya könnyen kiszámítható. Az ez irányban megejtett számítás azt mutatta, hogy pl. egy 320 kgr. súlyú gyűrű teljes biztonsággal megfelel a követelményeknek és jóval hosszabb időn át képes a kocsimótorok hajtására sziiksé-i ges áramot fejleszteni, mint a mennyi idő szükséges, hogy a kocsi a töltő helyeknek, pl. 40 méternyi távolságban való elrendezésénél az egyik töltő helytől a másikig jusson. Ha pedig a kocsit bármely oknál fogva a töltő helyek között meg kell állítani, akkor a kikapcsolás folytán ekkor üresen járó, vagyis a súrlódás leküzdésén kivül semmi munkát nem végző gyűrű majdnem egy órán keresztül forog. A gyűrű sebessége a töltő helyek elhagyása után bizonyos pillanattól kezdve természetesen fokozatosan csökken, ez azonban csak előnyös, a mennyiben a kocsimótorok sebessége időközben annyira fokozódik, hogy azoknak hajtására csak kisebb feszültség szükséges. Ez által a kontroliéi-és az ehhez tartozó rheostatok alkalmazását teljesen elkerüljük és azon energiaveszteségeket is beszüntetjük, melyek a rheostatok használatánál bekövetkeznek. Az ily módon szerkesztett gépnek egy foganatosítási alakja a 7. és 8. ábrákban van föltüntetve. Ezen gép. mely kétsirkúnak van föltételezve, tulajdonképen egy motor és egy dynamo összetételének tekinthető, melynek közös fegyverzetét az előzőkben említett gyűrű képezi és melynek mágnese két külön gerjesztő áramkörrel bír, melyek egymásra merőleges erővonalakat létesítenek. A (22) gyűrű, illetve fegyverzet, melynek tekercselése bármily szerkezetű egyáramú gépéhez hasonlóan lehet elrendezve, a föltüntetett foganatosítási alaknál Grammeféle gyűrű módjára van tekercselve. A (23) kollektoron az egymáshoz képest 90° alatt elrendezett (24, 25. 26, 27) ke-