23066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyékony összetett test aránylag illékonyabb és aránylag szilárdabb alkatrészeinek elkülönítésére

Megjelent 1901. évi deczember lió 16-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 23066. szám. IV/h/l. OSZTÁLY­Eljárás és készülék folyékony összetett test aránylag illékonyabb és aránylag szilárdabb alkatrészeinek elkülönítésére. COOLEY JÁNOS FERENCZ ELEKTROTECHNIKUS BOSTONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 12-ike. A jelen találmány a konvektiv elektromos kisütő áramoknak többé-kevésbé illékony alkatrészből összetett testekre gyakorolt sajátságos bontó és leválasztó hatásának fölfedezésén alapszik. Ezen alkatrészek az említett hatás által nemcsak olvasztatnak, hanem a mennyiben szabad mozgásuk korlátozva nincsen, az összes folyékony alkatrészek heves elilla­nása idéztetik elő. Az új eljárás összetett folyadékok külön­választására szolgáló, ezen fölfedezésnek oly alkalmazásában áll, hogy az illékony részek aránylag nem illékony vagy szilárd anyagokkal való vegyületüktől vagy keve­réküktől elválasztatnak és hogy e- mellett az illékony folyadék egyidejű elgőzölögte­tetése által az aránylag nem illékony vagy szilárd anyagok a sűrűsödésnek vagy meg­szilárdulásnak iparilag használható állapo­tában nyeretnek és pedig a körülmények­hez képest vagy rostok vagy szálak vagy por alakjában. Az eljárást általánosságban az összetett folyadéknak finom elosztott állapotban oly térbe való hozatala által foganatosítjuk, me­lyet valamely alkalmas elektromos készülék által mozgattatott nagy feszültségű elektro­mos áramnak konvektiv kistitése által lé­tesítünk. Ha bizonyos mennyiségű összetett folya­dékot vékony sugárban vagy sugarakban vagy más finoman elosztott állapotban al­katrészeire való elektromos fölbontása és elkülönítése czéljából polarizált térbe vagy nagy feszültségű elektromos áramot fej­lesztő csúcsok között valamely konvektiv kisülés pályájába hozunk, akkor az illékony alkatrészek a szilárdaktól elválnak és egyúttal az illékony alkatrész szétszóratik és a szilárd alkatrész igen kis részekre szakíttatik, leválasztatik vagy letöretik és egyúttal sűríttetik vagy megszilárdul. Ha az összetett folyadék szilárd alkatrésze nem nyúlós, akkor az a szétdarabolásnál finom por alakját veszi föl mint pl. a sók. Ha pedig valamely nem törékeny szilárd anyag nyúlós oldalát vezetjük a konvektiv kisü­tés pályájába, mely oldat rostok vagy szá­lacskák képzésére és ezen alakban való megkemónyedésre képes, akkor az illékony alkatrész a szilárdtól elválik és ez utóbbi egyúttal a gyors sűrűsödés következtében egyes rostokra vagy szálacskákra bontatik, melyek ezen alakban gyorsan oly szilár­dakká lesznek, hogy azokat szövésre vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom