23066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyékony összetett test aránylag illékonyabb és aránylag szilárdabb alkatrészeinek elkülönítésére

más, a szilárd alkatrész természetének i megfelelő czélra föl lehet használni. Nehéz, nyúlós, összetett folyadékok al­kalmazásánál ezeket előnyösen vékony vagy finom elosztott állapotban hozzuk a konvektiv • kisütések pályájába, a mikor is czélszerű az anyagok mennyiségét az elek­tromos tér intenzitásához mérni oly czél­ból, hogy az illékony alkatrésznek a szi­lárdtól való elkülönítése a lehető leggyor­sabban menjen végbe. Ha az összetett folyadék nyúlós és an­nak csupán nem illékony alkatrésze válik szilárddá az oldó szer elvonása által, mint pl. gelatinoldat, kollodium és az elektromos feszültség az adagolt folyadékmennyiség­hez kellő arányban áll, akkor a folyadék elektromos elválasztása által a konvektiv térbe való jutása után hosszú finom szá­lak keletkeznek és a gelatin vagy pyroxy­linszálak az illékony alkatrészek gyors szétválasztása és elpárolgatása következté­ben azonnal megszáradnak és megszilárdul­nak. Ezen oldatok elektromos elkülönítése rendszerint a szilárd alkatrészek sokszoros szálait és rostjait létesíti, mely szálak vagy rostok igen gyorsan megkeményednek. Ha az elektromos térbe vezetett folya­dék árama folytonos, akkor a folyadék szétválasztására szolgáló eljárás is az, ha­csak a konvektiv kisütés is folytonosan megy végbe. így valamely folyadéknak konvektiv ki­sütéseknek állandó pályájába való állandó hozzávezetése által a rostok vagy szálak állandó előállítását érhetjük el, mely ros­tok vagy szálak keletkezésök mérvében, mechanikusan gyűjthetők össze motollán vagy egyéb alkalmas eszköz segélyével, mint pl. mozgó szíjakon, deszkákon vagy mozgó víz vagy más folyadékok fölületén. Az elektromos behatást a folyékony al­katrésznek az összetett folyadékból való kihajtásánál azon elektromos tér szűkítése által fokozzuk, a melyben a hatás létesül, tekintet nélkül arra, hogy a szilárd alkat­rész képes-e a rost képződésére vagy nem> mert a tér szűkítése által a konvektiv ha­tás központosul. Alkalmas oldatokból rostokat kaphatunk akkor is, ha a folyadék szétpermetezve ve­zettetik a konvektiv kisütés pályájába. Ily tér előállítására nagy feszültségű vagy statikai elektromosság forrását hasz­naihatjuk, mint pl. Holtz-féle vagy Wims­hurst-féle gépet vagy oly dynamókat vagy battériákat, melyek feszültségre azaz soro­san vannak kapcsolva. A leírt eljárásnak alávetett és rostok előállítására szolgáló oldat gyanánt előnyö­sen közönséges fényképészeti czélra szol­gáló kollodiumot használhatjuk, mely ren­des térfogatának krbl. felére van bepárolva. Ezzel kitűnő rostokat nyerünk ugyan, de kitűnt, hogy a rostképződés még javít­tatik, ha az említett bepárologtatott oldat hoz krbl. 5 térfogatszázaléknyi benzolt adunk és azt jól összekeverjük. Ezáltal a megszáradás és megkeménye­dés gyorsasága úgy látszik kissé csökken­tetik, minek következtében a rost a vonzó és taszító elektromos hatás folytán vékonyo­dik és megnyúlik, miáltal a rost haránt­metszete is kisebbedik. Szilárd testeknek illékony folyadékokban való oldatainál, melyek igen könnyen meg­szilárdulnak vagy megkeményednek, arról kell gondoskodnunk, hogy az oldat ne már a térbe szolgáló kiömlési nyílás szélén ke­ményedjék vagy száradjon meg. A folyadékot a kérdéses pont körül ak­ként tartjuk meg csöppfolyós állapotban, hogy valamely neutrális folyadéknak vagy a szilárd alkatrészt oldó szernek kis meny­nyiségét gőzalakban vagy csöppfolyós álla­potban a kiömlési pontban az összetett fo­lyadék körül a térbe folyatjuk. így pl. közönséges aethernek kis sugarát használjuk föl ezen czélra, ha kollodium­oldatot alkalmazunk a rostok előállítására. Az oldó szerrel való ezen vékony burko­lat a folyadékáram külső fölületének meg­keményedését és megszáradását a beve­zető készülék torkolatától bizonyos csekély távolságra megakadályozza és aztán a fo­lyadékot szabadon bocsátja úgy, hogy ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom