23011. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyag szállítására

— 4 tartja helyét, míg a csatorna alatta elmozog és e mellett ismét maximális hatást érünk el csekély erőfogyasztással, akkor ha a csatorna mozgása egyenletesen lassul. A 10. ábrabeli diagramm, mely a 9. ábrabeli hajtóműnek felel meg, gyakorlatilag az egyenletesen gyorsuló mozgásnak felel meg a szállítás irányában és visszafelé ennek megfelelően az egyenletesen lassuló mozgásnak. A 11. és 12. ábrák a találmányt jellemző sebességi diagrammok előállítását jelzik. A 11. ábra a hajtótárcsa körpályáját jelzi, míg a 12. ábra a csatorna mozgását és sebességi diagrammját tünteti föl. Ha a (9, ill. 8) hajtókorongon, mely egyenletes szögsebességgel forog, a (15) pont (11) felé halad, úgy hogy az (x) csatorna ezen idő alatt a 12. ábrában (15) ponttól (10 14) pontig mozog és így a sebesség (o-tól a-ig) egyenlőtlenül növekszik, míg azután a hajtópont 10-től 11 ig halad (lásd 11. ábrát), addig a csatorna (10 14) ponttól (11 13) pontig mozog (lásd 12. ábrát) és a sebesség közel egyenletesen növekszik (a-tól (3-ig). Ha a hajtópont (11-től 12-ig) megy (lásd 11. ábrát), úgy a csatorna (12. ábra, 11 13-tól 12-ig) megy és a sebesség ({3-tól O-ig) gyorsan fogy, hogy mialatt a hajtópont (12-től 13 ig) (11. ábra) és a csatorna (12. ábra) (12-től 11 13-ig) visszafelé halad, a sebesség ismét negatív irányban (O-tól y-ig) növekedjék. A hajtópontnak további mozgásainál (13)tól (14)-ig a csatorna (1. 12. ábrát) (11 — 13) tói (10-14)-ig halad és a sebesség (y)tól (S)-ig körülbelül egyenletesen csökken. A mozgás végét a hajtópontnak (14)-től (15)ig terjedő útja képezi (1. 11. ábrát), a mely idő alatt a csatorna (1. 12. ábrát) (10 — 14)-től (15)-ig halad és a mozgás sebessége (S)től zérusig csökken. A (12) ábrabeli sebesség diagrammból az adódik ki, hogy az (x) szállítócsatorna gyorsulása és lassúdása minden löket legnagyobb részén át közelítőleg egyenletesen megy végbe. Ezen közelítőleg egyenletes előrehaladása illetve egyenletesen lassúdó visszafelé mozgás a gyakorlati szükségnek teljesen megfelel. Ily mozgás különféle úton érhető el és pedig oly módon : 1. hogy a közönséges forgattyú hajtáson a hajtórúd támadási pontja oly módon változtatható, hogy távolsága a forgattyú forgási középpontjától a minimumtól a maximumig és viszont folytonosan változik (1. a 13., 14. és 15. ábrákat); 2. hogy két fogaskerék váltakozó mozgást végez úgy, hogy a löket egy részén át csak az egyik kerék érvényesül teljesen, míg a löket másik részén át a két kerék együtt működik (1. az 1. ábrát és az ezzel rokon 18. ábrát); 3. hogy ha oly forgattyú - hajtásoknál, a melyek gyors előrehaladást és lassú hátrahaladást létesítenek és a melyeknél a hajtórudak támadási pontja a forgattyún zárt körpálya, a keresztfej haladási irányát 90°-kal elhelyezzük, vagy az (A3) tengely irányába hozzuk (1. 17. és 18. ábrákat); 4. hogyha egy összefüggő hajtásban két különböző mozgású pontot egy könyökemeltyűvel kötünk össze és a húzórúd ekkor a könyökpontban támad. Ezen mód különösen oly hajtások számára szolgál, a melyeknek forgattyúja az előrehaladásnál kisebb ívet ír le mint a visszafelé menésnél és a kivánt mozgás holtpontjai a két ív fölözőpontjaiban fekszenek (19. és 20. ábra). A 13. ábra oly forgattyúhajtást tüntet föl, a melynél a (D) keresztfej sebességi diagrammja egyszerű módon tökéletesen érhető el. Az (A—C) forgattyú, mely állandó szögsebességgel forog, úgy van berendezve, hogy a (C) forgattyúcsap az (A—C) irányban eltolható, amennyiben egy szánra van erősítve, mely a forgattyún ide oda csúszhatik. Ezen szánon egy (C2) korong ül, mely egy nem mozgó, önmagában zárt (B) pályán van vezetve és ezáltal az (A C) forgattyúnak változó állásait határozza meg. A (B) pálya alakja ovális (1. a 13. ábrát), mely az (r, s, t) ívekből van képezve és az (r és s) ívek középpontjai egy egyenoldalú háromszög csúcsait képezik. A (D) pont sebességi diagrammja tökéletes alakban mutatja a kívánt mozgást, mely egyenletesen gyorsul 1-től 4^2 -ig és egyen-