23011. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyag szállítására
— 5 letesen lassul TVa-től 11-ig. A 14. ábrában a 13. ábrabeli ovális (B) pályát a (Bl) pálya helyettesíti, a mi pontozottan van jelezve. Itt a csúszópálya helyett egy lengőt alkalmazunk. A (D) pontra ezáltal gyakorolt befolyását a 14. ábrabeli diagramm tisztán mutatja és e szerint még gyakorlatilag teljesen hasznavehető eredményeket kapunk. A 15. ábrában az (A -C) forgattyúhoz egy kétkarú egyenlőtlen szárú emeltyű van erősítve, a melynek (El) vége egy (B2) pályán (A—F) irányban vezettetik, míg a másik (E) végen a (D) húzórúd támad. Az (A—C) forgattyú egyenletes forgatása mellett elérjük (D) nek megkívánt mozgását, mely a lerajzolt diagrammnak felel meg. Itt is látjuk, hogy' az (E) pontnak távolsága az (A) középponttól, a minimumtól a maximumig és viszont folytonosan változik. A 16. ábra az 1. ábrabeli szállítócsatornának egy módosítását jelenti. A pontozottan jelzett (Dl— G) és (El H) lengőkarok mutatják, hogy a (Dl) és (El) pontok számára a vezetőpályák helyett leugőkarokat is alkalmazhatunk. Az (A—C) sugárral megírt (A1) kör az egyenletes szögsebességgel haladó (C) pontnak pályája. A külső (A2) kör a (C) pont sebességi diagrammja, ha föltételeztetik, hogy (v = r) vagyis a sebesség = a sugár = contans. A (D2) görbe (Dl) körül adja a (Dl) pontnak sebességi diagrammját és (D) pont körül ugyanezen görbe van föltüntetve, míg a (D) pont körüli (D3) görbe a (D) pont sebességi diagrammját adja. A 17. ábra egy hajtó berendezést elliptikus kerekekkel tüntet föl, a melynél a (D) pontot toló berendezés e hajtásnak eddig ismertetett berendezéseitől eltérőleg 90°-al van elhelyezve, tehát az (A—A3) iránnyal esik össze, illetve azzal párhuzamos. A (D3) adja a sebességi diagrammot, ha az (A—C) forgattyú az (A -C) forgattyúval szilárdan kapcsolt eliptikus kerék nagy tengelyében fekszik (pl. a 18. ábrában 9.). A pontozott (D4) görbét úgy nyerjük, hogy a forgattyút a rajzolt állásból a vele kapcsolt kerékkel szemben körülbelül 50 fokkal előre állítjuk. A 18, ábra az ismert Altken-féle hajtásnak felel meg, azon különbséggel, hogy a löket iránya 901 -al el van állítva, tehát itt az (A—A3) irányban fekszik; a 14. ábrának egy módosított alakját képezi, a mennyiben az ott alkalmazott (C2) szán a (C—C3) lengő rúddal van helyettesítve. A löketirány pontosan az (A—A3) iránnyal eshetik össze, vagy ez irányhoz párhuzamosan eltolt lehet, a mi mellett a 90°-al való elállítás az Altken-féle hajtással szemben magától értetődőleg megtartatik. A kihúzott (D5) görbe a sebességi diagrammot mutatja, ha a löketiránya (A—A3) iránnyal esik össze, a (D6) görbe pedig akkor ha a löketirány párhuzamosan van eltolva. A 19. ábrában az (A—C) forgattyú (C) pontja és a (K- L) lengőkar (J) pontja a (C M -J) könyökemeltyű által van összekötve. Ekkor a (D) pont, mely az (M) ponttal (N) vonórúd által van összekötve, végzi a kívánt mozgást, ha a (C) pont állandó sebességgel mozog (A) körül. A 20. ábrában az előző metódus a forgattyús mekanizmus számára van alkalmazva, csakhogy azon különbséggel, hogy a (J) pont a (C6—K) egyenesen kívül van elhelyezve, hogy egy más modifikáeziót jelezzen, a lényegében azonban azáltal változás nem á!l be. A (J) pont zérus sebességeinek a 19. és 20. ábrákban (8) és (0) forgattyúállások felelnek meg, míg a (D) pont zérus-sebességének a (4) és (12) forgattyúállások felelnek meg. A (4) és (12) pontok a forgattyúkörökben a (0—8) és (8—0) ívek felezési pontjaiban fekszenek és ez jellemzi az ilyfajta hajtásokat. Hogy a szállítási irányban a megközelítőleg egyenes vonalú vezetést elérjük, a 6. ábrabeli berendezéstől eltérően a hosszú inga helyett ott, a hol helyi viszonyok megkövetelik. a 21., 22., 23. ábrák szerinti megközelítőleg egyenes vezetékek alkalmazhatók. A 21. ábra az úgynevezett lemniskáta lengőt tünteti föl, a mely különösen akkor alkalmas, ha az (xt x2) alátámasztási pontok két, egymásfölött párhuzamosan elhelyezett falon vannak megerősítve. A csa-
