23011. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyag szállítására

(i) görbe V6 részének megfelelően a (d) cső lefelé mozgásának kezdetén eredeti helyzetükbe igyekszik visszatérni, ngy az anyag nem esik ismét a (t) csőfal és minden lapát vége között lévő (u) hézagon át vissza, hanem az anyag a legközelebbi fölső lapátra jut és azon pillanatban, .1 melyben érintkezik a lapáttal, megkezdődik annak lassúbbodó mozgása. A fölhajtott anyag ennek folytán a legközelebbi fölsőbb (i) lapát által a lehető a leggyöngédebben lesz fölfogva és visszafelé mozgásának jelentékeny részén át egyenletesen lesz sebessége csökkentve. A máiismét a csőfallal érintkező lapátoknak a 2. ábra 5. pontja szerinti mozgásának megfelelően a szállított anyag sebessége mozgásának utolsó részében a forgattyúhajtás által éri el a zérust, tehát ezt is lökés nélkül. Ezen szállító folyamatnál, mely lapátról-lapátra ismétlődik, a munkafogyasztás a lökéseknek majdnem tökéletes kiküszöbölése által a minimumra van redukálva. A legfölső (q) fölület emelkedése csekélyebb, mint az alsóké, a minek következménye az, hogy az anyag a függélyestől nagyobb eltéréssel löketik el és a (v) kilökőnyíláson át a (w) fölfogó tölcsérbe jut. A 6. ábra oly berendezést tüntet föl sematikusan, a melynél az anyag szállítása fölfelé rézsútos irányban következik be. Az (x) csatorna, mely az anyag visszacsúszását meggátlandó (z) lapátokkal vau ellátva, a (k) lengőrudak által, a melyekre föl van függesztve, körülbelül egyenesen és a szállítás irányával párhuzamosan lesz föl- és lefelé mozgatva. Az anyag mozgásának gyorsulása a 7. ábra szerint a fölfelé mozgás legnagyobb részén czélszerűen egyenletesen következik be a 7. ábra szerint, és pedig az (y) nyíl irányában, mely a (z) lapátokkal párhuzamos. Ha már most a csatorna sebessége a löket végén csökken, az anyag a lapátokon előrecsúszik és miközben a csatorna hátrafelé leng a következő lapát mélyed az anyagba. Az anyag ismert eljárásokhoz hasonlóan, a melyeknél ugráló mozgást nyer, ezáltal megakadályoztatik abban, hogy a lapátról leemelkedjék, ugyanis az első lapáton végig csúszik és lökés nélkül a másodikra jut. Az anyag előrehaladásakor itt is egyenletes gyorsúlása folytán zárt tömegben tolat ik előre, az anyagrészeknek munkaveszteséget és fölaprózást előidéző helyzet változtatásai a legcsekélyebb mértékre lesznek így redukálva. A 8. ábra a 6. ábra keresztmetszete és csupán az (x) csatorna czélszerű fölfiiggesztésének egy szerkezeti példája. A 9. ábrabeli szerkezet vízszintes szállításra szolgál. A szállítás úgy az (x) csatorna előre, valamint hátrafelé haladásakor történik. Az (x) csatornát vízszintesen a (j) görgők vezetik. Az (x) csatorna mozgatását itt pl. (8) és (18) eliptikus kerekek végzik, a melyek mozgásukat az (e) rúd és (g) forgattyú által adják át az (x) csatornának. A (9) szíjdob a (8) hajtókereket egyenletes szögsebességben hajtja, úgy hogy (18) kerék és ennek folytán az (e) rúd úgy lesznek mozgatva, hogy az (x) csatorna megkívánt mozgása bekövetkezik. Az anyag e mellett szintén egyenletes gyorsulást és lassúbbodást nyer a szállítás irányában és e szállítási mód előnyei e mellett nagyon szembetűnők. Az anyagnak nyugalmi helyzetében a sín csatornával szemben kifejtett súrlódási ellentállása meghatározott nagyságú és csak ha csak a sebesség, a mellyel az (x) csatorna előre inozgattatik, nem nagyobb. mint a mely említett súrlódási ellentállásnak megfelel, marad az eleven erő fölvételénél anyag nyugodtan a csatornában. Hogy azonban az anyagban az eleven erő maximumát halmozzuk föl, a sebességnek állandóan növekednie l eli, vagyis a mozgásnak egyenletesen kell gyorsulnia. Csak ezáltal lehet czélszerűen elvégezni a szállítást és egyidejűleg a maximumot érjük el a legcsekélyebb erőszükséglet mellett. Ha az anyagnak a sima szállító csatorna előre mozgása által előidézett előre tolásán kívül, annak hátrafelé mozgásánál is következzék be relatív előretolás, akkor ismét előnyös, ha kezdetben a csatornát jelentékenyen gyorsabban húzzuk visszafelé, úgy hogy az anyag tehetetlenségénél fogva meg-