23011. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyag szállítására

úgy az alzatot vagy görgőkre helyezzük mozgathatóan, vagy pedig lengően függesztjük föl, a mi mellett az ingának lehetőleg hosszúnak kell lennie, vagy pedig a hol térszűke miatt ez ki nem vihető, oly fölfüggesztést kell alkalmaznunk, mely egyenes vezetésnek felel meg. A mellékelt rajzokon az 1—12. ábrák a találmány tárgyát képező berendezés alkalmazására szolgáló kiviteli alakokat, a 13—20. ábrák a hajtóberendezés különféle alakjait, a 21—23. ábrák különféle fölfüggesztett berendezéseket tüntetnek föl. Az 1. ábra szerint az anyag függélyesen lesz szállítva. Az anyag (a) tölcséren át a (b) kar által alátámasztott (c) csúsztató csatornába jut. A (c) csatornának nyitott vége csuklósan van a függélyes (d) csővel öszszekötve, mely az (e) függvas, (f) forgattyúheveder és a pontozott (g) forgattyú segélyével állandóan föl- és lefelé mozgattatik. Az előre gyorsuló és visszafelé lassuló mozgás e mellett csak közvetve lesz a mechanizmus által elérve, és pedig a (q) nyúlványok segélyével. A lengő forgattyú egy közönséges forgattyú vagy pedig egy bütyök által helyettesíthető. A 2. ábrában (h) a sebességi diagrammot jelzi, a melynek megfelelően következik be a (d) cső föl- és lefelé való mozgatása. A (d) cső keresztmetszete négyszögalakú is lehet (lásd 4. és 5. ábrát), a csőnek függélyes vezetése pedig tetszőleges módon következhetik be vagy (k) emeltyű által (lásd 1. ábrát), vagy pedig oldalt aknában elhelyezett (A) sín segélyével (lásd 3. és 4. ábrát), a mely által a (B) vezetékdarabok vezettetnek, vagy végül két-két sínnek az aknában való elrendezése által, a melyek között a csatorna oldalfalain megerősített (E) korongok vezettetnek (lásd 5. ábrát). Az anyag szállítása, mely az 1. ábrabeli berendezésnél darabos, szemcsés vagy csöppfolyós is lehet (1) lapátok által történik, melyek az (m) pontokban a (d) cső egyik falához csuklósan vannak odaerősítve és egy-egy a csőfal megfelelő nyílásán átmenő (0) karikával ellátott (n) emeltyűt hordanak. Ha valamennyi (1) lapát az 1. ábrában folytonos vonallal föltüntetett helyzetben van, akkor a szállítandó anyag a (c) csatornából a legalsó (1) lapátba ömlik. Ez a beömlés mindaddig tart, a míg a (d) cső, miután már legmélyebb állásába jutott, ismét a rajzon föltüntetett állásba nem jut. Körülbelül ezen pillanattól kezdve a korongok a görbe (q) fölületekre futnak föl és ezáltal előidézik, hogy a lapátok bizonyos mértékig a csövet megelőzik és így a szállítandó anyag sebességét még növelik. Ha a cső azon legfölső állását elérte, a melyet a hajtó mechanizmus segélyével elfoglalhat, akkor a lapátok a pontozott helyzetbe jutnak és az (o) korongok a (q) fölületek legfölső pontjához jutottak. A forgattyúheveder lefelé haladásánál a cső is a diagrammnak megfelelő sebességgel halad lefelé. A (d) cső mozgásának alsó részére nézve az (1) lapátok sebessége a (h) görbének felel meg, míg a mozgás fölső részére nézve a lapát közepének sebességét az (i) görbe jelzi (lásd 2. ábrát). Az (i és h) görbék (r) darabján egyenletes gyorsulás következik be fölfelé és egyenletes lassúdás lefelé, pontosan a szállítás irányában. Az anyag a legalsó lapátra folyik, míg a (d) cső lefelé mozgásának második felében van. A cső sebessége a forgattyúhajtás természetéhez képest csökken oly módon, hogy a löket végén lökés nem keletkezik. Tehát az anyagnak a legalsó (1) lapátra való ömlése által lökés nem keletkezik és ennek folytán nincs munkaveszteség. Az egész anyag gyorsulása kezdetben a forgattyúhajtás által lesz létrehozva, tehát lökés be nem állhat. Az (r) görbe részen bekövetkező gyorsulásszintén lökés nélkül megy végbe és ha az (1) görbe 3 pontjában a fölfelé mozgás kezd megszűnni, úgy az egész anyag a lapáton csúszni kezd, hogy első sorban (s) nyíl irányában igen hegyes szög alatt a (d) csőfalhoz ütődjék, onnét a cső közepe felé repül és végül ismét leesik. Mivel az anyag a cső közepe felé lesz visszalökve, valamennyi lapát azonban az