22899. lajstromszámú szabadalom • Palaczkzár
— 2 — bír, de lehet az a czélnak megfelelően másféle alakú is (hullámos, kúpos stb.). Szóval a dugasz szétfeszítésével ennek a palaczk száján jól meg kell feküdnie és csak külső erő hatása folytán legyen a palaczkból ismét kivehető. Magától értetődik, hogy a mostan alkalmazott palaczkok nincsenek a mondott föltételeknek megfelelően készítve, de hogy mégis alkalmazhassuk azokat a jelen találmánynál is, egy a jelen találmány szerkezetének megfelelő fejjel, azaz olyannal, a mely kifelé dom- -borodik, vagy hullámos stb. látjuk el őket. Az 5. ábrán például a palaczk szájára al- 1 kalmazunk egy csavarmenetekkel ellátott (c) gyűrűt, a melyre az alul csavarmenettel ellátott (d) fejet rácsavarjuk s az (e) csavarokkal megerősítjük. A 6. ábrán vázolt kiviteli alaknál az alul hullámos fölületű (d) fejet a palaczk szájára helyezve, azt egy alkalmas (f) anyaggal szorosan beöntjük. Olyan edényeknél, melyeknek kiömlő nyílása nagy átmérővel bír (pl. tejes kannáknál), a (d) fejrész tetejére még egy (dl) födelet is alkalmazunk és az (a) nyúlványt oly hosszúra készítjük, hogy ezen (dl) födélig érjen (7. ábra). Ez által megakadályozzuk azt, hogy ha az edény esetleg földül, a benne lévő folyadék súlyánál fogva a dugaszt kiszorítsa. A dugaszt a palaczkba kellően elhelyezve, deformálni kell olyképen, hogy a palaczkot jól megfeküdje, illetve légmentesen elzárja (4., 5., 6. ábra). Ezt egy megfelelő szerszámmal vagy géppel eszközöljük, melynek egyik foganatosítási alakja a 8—11. ábrán van föltüntetve. A (g) fogantyú (8., 9., 10. ábra) vízszintes részét a (g4) hengeres rész képezi, a mely a palaczk száját részben körülveszi. A (g2) tartó a (g) fogantyún alkalmazott (g3) vezetékekben hosszirányban elmozoghat. A (g4) hengeres rész a palaczk szája fölött tárcsaalakú és az (m) sugárirány! kivágásokkal van ellátva. A (g) fogantyúra egy (h) rúgó van megerősítve, a mely a (g) fogantyút a (g2) tartótól eltávolítani igyekszik. A (g4) hengeres rész és a (g2) tartó azon a helyen, a hol a palaczk szájával érintkezik, valamely puha béléssel van ellátva. A (g2) tartó mereven is lehet elrendezve, tehát nem úgy mint a 10. ábrán látható, hogy tudniillik a (g3) vezetékekben a (g) fogantyúhoz képest elmozoghat, hanem a mint az a 11. ábrán látható, a midőn is a (g2) tartó az (i) asztalra van erősítve az (il) kengyel segélyével és a hol a (g) fogantyú folytatását képező (g4) rész, a (g2) résszel (gl)-nél csuklósan van összekötve, úgy hogy itt a palaczk fejét úgy fogjuk be, hogy a (g) fogantyút elforgatjuk, a palaczk fejét a (g2) és (g4) részek közé tesszük és a (g) fogantyút bal kézzel ismét visszaforgatjuk. A (g4) hengeres részbe pontosan beleillik az (1) fogantyú folytatását képező (11) tárcsa, a mely a (g4) résszel az (a) csavar segélyével van kapcsolatban, úgy azonban, nogy az (o) csavar körül az (11) tárcsa elforoghat. Ez utóbbi annyi (12) exczentrir kus kivágással bír, a mennyi (m) sugárirányú kivágás van a (g4) hengeres részén. Minden (12) illetve (m) kivágáson keresztül egy-egy (kl) peczek van elrendezve, a melyek alul (k) szegmens alakkal bírnak, fölül pedig, hogy függőleges irányban el ne mozoghassanak, egy-egy (n) alátétlemezzel és (nl) csavarfejjel vannak ellátva, Ezen csavarfejek és alátétlemezek úgy vannak elhelyezve, hogy a (kl) peczkek az (12) illetve az (m) kivágásokban mozoghassanak. Jelen kiviteli alaknál négy-négy kivágás van alkalmazva, ez azonban nem zárja ki azt, hogy esetleg többet alkalmazzunk. Minél nagyobb azon edény szájnyílása, a melyet bedugaszolni akarunk, annál több szegmenset rendezhetünk el s így a peczkek vezetésére szolgáló kivágások is ezen arányban szaporodnak. A (k) szegmensek külső alakja a palaczk fejrészének belső alakjával kongruál, úgy hogy azok kifelé eltolva, a palaczk fejéhez simulnak. A szerszám működése már most a következő: A palaczkokat sorba állítjuk s mindegyikbe belehelyezzük a dugaszt, úgy, a
