22899. lajstromszámú szabadalom • Palaczkzár

mint azt a 10. ábra mutatja. Ha a du­gasz ólomból van, akkor a dugasz alá eset­leg még egy staniol vagy gummilemez is tehető, azon czélból, hogy a folyadék az ólomdugóval ne érintkezzék, mivel ezen érintkezés sok esetben egészségügyi szem­pontból hátrányos. Ezután a palaczkzáró készüléket úgy fogjuk meg, hogy a bal kéz­ben legyen a (g) fogantyú s a jobb kézben az (1) fogantyú. Természetesen a (kl) pecz­kek ekkor az (12) illetve az (m) kivágások­ban a legbelsőbb helyet foglalják el s így a szegmensek kényelmesen beleférhetnek a dugasz űrjébe. Ezt követőleg, az egész ké­szüléket ráhelyezzük a palaczk fejére és a balkézzel a (g) fogantyút a (g2)-höz szo­rítjuk, miáltal a (g4) hengeres rész és a (g2) tartó egymáshoz közeledik és a pa­laczkot jól megfogja. Ez a helyzet látható a 8., 9. és a 10. ábrákon. A dugasznak a palaczk szájához való szo­rítását a (k) szegmensek végzik. E czél­ból a szegmensek fölülete pontosan olyan alakúra van megmunkálva, mint a milyen a palaczk szája. A dugaszolás tehát a kö­vetkezőképen történik. Az (1) fogantyút a jobb kézzel a nyíl irányában mozgatjuk s így az (11) tárcsa az (e) csavar körül a (g4) hengeres rész­ben elfordul. Minthogy a (k) szegmensek­kel egy darabból készült (kl) peczkek az (12) kivágásokban vannak elhelyezve, a for­gatás következtében az (m) kivágásban su­gárirányban annyira fognak elmozdulni, mint a mekkora exczentriczitása van az (12) kivágás azon darabjának, a mellyel az (1) fogantyú forgatása következtében el­fordult. Hogy a (kl) peczkek az (m) kivá­gásban kénytelenek tényleg mozogni, an­nak oka az, hogy az (m) kivágások merev részen vannak alkalmazva s így a forgás­ban nem vesznek részt. A peczkek mozgása következtében tehát a szegmensek is el­mozognak és pedig szintén sugárirányban, miáltal tehát a kijelölt czélt tényleg elér­jük, azaz a dugaszt pontosan a palaczk szá­jának belső falához szorítjuk. Minthogy a szegmensek az egész kört nem tölti ki, azért az (1) fogantyú egy­szeri mozgatása nem elegendő a dugasz jó • megfekvésére. Hogy tehát a dugasz jól megfeküdje a palaczk falát, még egyné­hányszor kell a szegmensek széttolását esz­közölni és pedig mindig más-más helyen. Ezen czélból a bal kézzel engedünk egy kicsit, hogy a (h) rúgó következtében a palaczk szája kissé szabad legyen, erre az egész készüléket kissé elfordítjuk s a már föntebb leírt mozgatást ismét elvégezzük. Két-háromszori forgatás pontos tömítést eredményez. Mivel a működés biztos, a leírt műve­letek igen gyorsan hajthatók végre. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Palaczkzár, jellemezve egy fölül nyilt hengeres dugasz által, mely a palaczk szájnyílásába helyezve, egy arra alkal­mas eszköz segélyével, olyképen alakít­tatik, hogy a palaczkhoz hozzásimulva, ezt légmentesen elzárja. 2. Az 1. alatt igényelt dugaszon az (a) vagy (b) nyúlványnak az alkalmazása, melyeknek segélyével a dugasz a pa­laczkból ismét kivehető. 3. Az 1. alatt igényelt dugasz fölvéte­lére szolgáló palaczk, az által jellemezve, hogy fejrésze, mely a palaczkkal egy darabból van készítve, vagy ehhez vala­mely alkalmas módon hozzá van erő­sítve, oly alakkal bír, hogy a dugasz hozzá préseltetvén, belőle ki nem eshe­tik. 4. Az 1. alatt igényelt dugasznak a pa­laczkhoz való szorítására szolgáló készü­léknek egy foganatosítási alakja, mely­nél a palaczkfej befogására szolgáló (g2 g4) tartókban a megfelelő alakú (k) szegmensek vannak elhelyezve, melyek­nek (kl) peczkei a (g4) rész sugárirá­nyú (m) kivágásán és az (1) fogantyúval elforgatható (11) tárcsának exczentri­kus (12) kivágásain hatolnak keresztül, úgy hogy az (11) tárcsa elforgatása ál­tal a (k) szegmensek kifelé eltolatnak. 2 rajzlap melléklettel.) I*AL LAE KÉSZVÉNVTArBASÁG NYOMDÁJA AUSNPKSTKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom