22865. lajstromszámú szabadalom • Oldó és elzáró készülék vasúti járművek önműködő kapcsolata részére

gyakorolt iitésjt rugalmasan vigye át a (v—VIH) vonórúdra. Hogy a járműalvázra a húzások is rugalmasau vitessenek át, erre elégséges a vonórúd közepén most is alkalmazott rugalmas összeköttetés a jármű alvázzal. Hogy pedig a (h5) csukló körüli forgó mozgás, valamint az egyes pályarészen a középállásba való önműködésű visszahelyezkedés megkötiuyíttessék, erre elégséges a (H) kapcsolófejet, a (ti) és (tn

) rudak által minden irányban mozoghatólag tartott (W) csiga segélyével (lásd a 10. és 11. ábrát), vagy a (tv

—tV

i) rudak által minden irányban mozoghatólag tartott (Wi) csiga segélyével (lásd a !). ábrát) a járművek (T) homlokára fölakasztani. A (ti—tu) illetve (tv

—tvi) rudak egymásfelé hajlított helyzete magával hozza, j hogy a (H) kapcsolófej ezen fölfüggesztése i mellett ezen kapcsolófej csak a középállásba jöhet nyugalomba és ennélfogva a kapcsolófej. az egyenes pályarészen önműködésűleg a középállásba kénytelen visszatérni. Mindezek után már csak a vonórúd megerősítéséről kell gondoskodni, hogy a személy* és gyorsvonatoknál a- feszes kapcsolás létrehozható legyen. E czélból a vonórúdba (lásd a 12. és 13. ábrát) (v^ és (vn) között egy készülék lesz beiktatva és össze lesz kapcsolva a (vi), illetve a (vn)-vel, mely készülék a következőkből áll: a) az egymáshoz tartozó és (vi)-el összekötött (ol o2) lemezből, illetve az egymáshoz tartozó és (vn)-vel összekötött (o3 o4) lemezből; b) a VIII. és IX. csapokból, melyek az (ol o2 és o3 o4) lemezpárokat úgy kötik össze, hogy az egymást átlapoló lemezpárok csak egyenes vonalban tolódhatnak el egymás fölött. Hogy a fölső és ítlsó lemezek közötti távolság ne módosulhasson, a VIII. és IX. csapok tokokkal vannak ellátva. Az (ol o4) lemezek mindegyike két-két ferdén fekvő bevágással (boronnyal) bír, melyek úgy hajlanak egymás felé, hogy meghosszabbítva a lemezek közép vonalában találkoznának. Ezen bevágások az együvé tartozó (ol o2) illetve (o3 o4) lemezeknél egyenlő irányban feküsznek, az (ol o2) lemezpárok bevágásai azonban az (o3 o4) lemezpároknak keresztezett bevágásaival egy-1 egy szöget képeznek, olyképen. hogy a szemközt lévő két szög korrespondáló szárai az (ol o4) lemezek középvonalával azonos szöget zárnak be. Czélszerűségi okokból a legalsóbb és legfölsőbb lemezek (o3 o4) bevágásai keskenyebbek, a középső (ol o2) lemezek bevágásai pedig szélesebbek. (Különben egyenlők is lehetnek.) c) Az (ol o2 és o3 o4) lemezpárok egymást keresztező négy-négy bevágásának mindegyik csoportjában, egy-egy (Z), illetve (Zr

el) jelzett szán (lásd a 12. ábrát) van ! beillesztve, melyek mindegyike úgy fönt. J mint lent, két-két az illető lemezpárok bevágásainak megfelelőleg alakított (esetieg gömbölyű) csúszó csappal bír. Ezen szánakkal (melyek közül (Z) a 14. ábrában fölülnézetben, a 15. ábrában pedig elölnézetben van kitüntetve) az egymást átlapoló (ol o2 és o3 o4) lemezpárok úgy vaunak egymással összekötve, hogy ha a (Z és Zj) szánok egymáshoz közelednek, akkor az (ol o2 és o3 o4) lemezpárok kénytelenek egymásfö lött olykép eltolódni, hogy a (vr és vn

) közötti távolság csökkenjen; ellenben ha az egymáshoz közelebb hozott (Z—Zi) szánok egymástól ismét távolódnak, a (vi és vn

) közti távolságnak is növekedni kell. A (Z és ZO szánoknak egymáshoz való közelébb hozása, illetve egymástól való eltávolítása, tehát egyúttal a vonórűd megrövidítése, illetve meghosszabbítása az (X) csavar által idéztetik elő, melynek két vége ellenkező csavarmenettel bír s egyik vége a Z, másik vége pedig a (Zi) szánon megy keresztül. Ezen csavar, mely hosszelmozdulás ellen közepén az (ol és o2) lemezek között rögzíthető, a jármű mindkét oldaláról csuklósan alkalmazott forgattyús rudakkal forgásba hozható és ez által a vonórúd megrövidítése vagy meghosszabbítása előidézhető. Önként értetik, hogy az egyes alkatrészek alakja a rajztól eltérő is lehet, ameny-