22831. lajstromszámú szabadalom • Szelelő

Megjelent 187 í>01. évi november hó 9-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22831. szám. Vlll/k. OSZTÁLY. Szelelő. PULLMAN KÁROLY LEWIS MAGÁNZÓ WASHINGTONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 14-ike. A jelen találmány tárgya egy oly sze­lelő, mely a füstös és poros levegőnek nagy vasútak, közúti vasútak, hajók vagy egyéb közlekedési eszközök zárt helyisé­geibe való bejutásának megakadályozására szolgál. A szelelő lényegében egy, a le­vegő áramlása által működtetett szelepből áll, mely mindig az ellenkező oldalán léte­sít a belső helyiség és a külső levegő kö­zött közlekedést, mint a mely oldalán a levegő áramlása reá hat, úgy hogy nem a port, füstöt magával hordó sűrű levegő­áramot bocsátja be a belső helyiségbe, ha­nem az ezzel a levegőárammal szemben el­lenkező oldalán lévő tisztább levegőt. A mellékelt rajz a találmánybeli szele­lőt több foganatosítási alakban tünteti föl: az 1. ábra annak egyik kiviteli alakját a szelelőnek helyiség szellőztető nyílására való fölhelyezése előtt távlati képben ábrá­zolja; a 2. ábra az 1. ábrabeli, és egy megfelelő toló zárral ellátott szellőztető nyílás fölé szerelt szellőztetőnek keresztmetszete ; a 3. ábra ugyanazon szelelőnek a 2. ábra 3—3 vonala szerint vett és a 2. ábrabeli nyíl irányában nézett metszete ; a 4. ábra az 1—2. ábrabeli szelelőnek a 2. ábrabeli nyilak irányában való nézetet; az 5. és a 6. ábrák a találmánybeli szelelő más-más foganatosítási alakjainak metsze­tei ; a 7. ábra a szelelő egy újabb foganatosítási alakjának távlati képe és végül a 8. ábra a szelelőnek megint egy másik foganatosítási alakjának metszete. Az 1—4. ábrákbeli foganatosítási alak sze­rint a szelelő egy, két végén nyitott és a szelelő nyílástól kifelé nyúló csúcsban vég­ződő (A) szekrényből áll, melyben (C) hul­lámos lemez közepén forgathatóan van el­rendezve. Ezen hullámos lemez a levegőnek áramlása szerint vagy az egyik, vagy a má­sik végén zárja el a belső helyiségnek és a külső levegőnek a (b) szellőztető nyíláson keresztül való közlekedését. Ha ugyanis az (A) szekrénynek azon végét, mely föltéte­lezve, hogy a szelelő egy haladó közlekedési eszköz szellőztető nyílása fölé van szerelve, mozgás közben a levegőt hasítja, mellső végnek, az ezzel szemben lévő végét pedig hátsó végnek nevezzük, úgy a haladó moz­gás folytán az (A) szekrénynek mellső vé­gén beáramló füstös, poros levegő a (C) lemezt elforgatva a íb) szellőztető nyílásba való áramlását önműködően elzárja, és a belső helyiségnek a külső levegővel való közlekedését az (A) szekrénynek hátsó vé­gén létesíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom