22768. lajstromszámú szabadalom • Gázmótor

— 4 -A robbanásnál a robbanó kamarába zárt gázok nyomása hirtelen növekedik, míg a maximumot el nem éri, de ez alatt a dugattyú megkezdi előre mozgását és a gázok expandálódnak, pld. annyira, hogy mikor a dugattyú lökete mellső végpontjába érkezik, nyomásuk körülbelül 3 atm. legyen, mint az a legtöbb motornál az eset. Ebben a pillanatban a vezérmú nyitja, a (v) és (w) szelepeket és a (b) és (h) henger között kapcso­latot létesít. A (g) dugattyú újból visszafelé mo­zog, a (h) hengerbe a (b) hengerben volt gázok áramlanak és a gázok térfogata azok végállapotában a (h) henger űrtartalmával egyenlő, mely körülbelül ötször nagyobb, mint a kis henger tartalma. Kevéssel a leirt löket befejezte előtt a (h és b) hengerek között a kapcsolat a (v és w) szelepek elzáródása következtében megszakad. A gázok tovább expandálódnak, egészen addig, míg a (g) dugattyú lökete végpontjába nem érkezik. Mikor ez megtör­tént. a (2) forgó csap kinyílik és a (h) hen­ger és (1) kondenzátor között kapcsolatot létesít. A (g) dugattyú visszafelé mozgása közben a (h) hengerben volt gázokat a kon­denzátorba nyomja át. Eme mozgás köz­ben a (3) csap ugyancsak nyitva van és a dugattyú baloldala a kondenzátorban volt gázokat kiszívatja, úgy hogy a (g) dugattyú jobb oldalán a kondenzátorba nyomott gá­zok térfogata pontosan egyenlő a dugattyú baloldalán kiszívatott gázok térfogatával és a kondenzátorban uralkodó légnyomás nagy­sága nem változik. Abban a pillanatban, melyben a (g) du­gattyú előre mozgását megkezdi, jobb olda­lára az (a) hengerből kifuvatott gázok hat­nak, mely henger ép úgy működik, mint a (b) henger, de fázisa ezével szemben két ütemmel el van tolva. Ez alatt a konden­zátorból a dugattyú baloldalán kiszívatott gázok teljesen komprimáltainak és amint a nyomásuk a légköri nyomást eléri, a (4) csapó szelepen és az (5) vezetéken át kifu­vatnak. A (h) henger fenekét hűtő szétporlasztott víz meggáltolja, hogy a gázok komprimái­tatásuk közben fölmelegedjenek. A vizet a gázzal egyidejűleg a dugattyú a (4) szele­pen és (5) vezetéken át hajtja ki. A (7) ábrán diagramm alakjában leírt mun­kafolyamat van ábrázolva. (0—V és 0—P) a térfogatok, illetőleg nyomások tengelye. (0—U) az (a és b) hengerek fenekén lévő neutrális tér. (U—V) a (c és d) dugattyú lökete, (VI—V2) a nagy henger dugaty­tyújának lökete. Az (0—V) tengellyel pár­huzamos egyenes a légköri nyomást ábrá­zolja. (A—B) a (d) dugattyú löketének ama ré­sze, mely alatt a robbanó keveréket a hen­gerbe beszívja. (B—C) a kompresszió folya­matát, (C— D) a robbanásnál föllépő hirte­len nyomás növekedést tünteti- föl. (D—E) az égéstermények expanzióját mutatja, vé­gül (E—F—A) azt a görbét ábrázolja, melyet a hengerre szerelt Walt-féle indi­kátor a dugattyú visszafelé mozgása köz­ben fölrajzolna. Ennek a görbének (P)-nél forduló pontja van. mert ebben a pillanat­ban a (b és h) henger között az összeköt­tetés megszakad, tehát ettől a ponttól a(b) hengerben maradt gázok komprimálódnak, hogy végállapotukban nyomásuk a légköri nyomással közel egyenlővé váljék. (E—H) ábrázolja az expanzió folyamatát a nagy hengerben, (H l) a gázok átáramlását a nagy hengerből a kondenzátorba. Az (I) pontnál a nagy henger és kondenzátor kö­zött a kapcsolat megszakad és a henger jobb oldalán lévő gázok komprimáitatnak, hogy nyomásuk a (B) pontban uralkodó lég­köri nyomással egyenlővé váljék. (B—E) a nyomás hirtelen növekedését ábrázolja, ez abban a pillanatban lép föl, amelyben a (h) henger az (a) hengerrel kapcsolatba jön. Eme hengerben ebben a pillanatban feje­ződött be a gázok expanziója és az átáramló gázok a (h) hengerben az előbb leírt kör­folyamot végzik. (I— K) a kondenzátorból a (g) dugattyú baloldalára átszívatott gázok átáramlását, (K—L) eme gázok kompresszió­ját ábrázolja a (g) dugattyú visszafelé moz­gása közben. Tegyük föl, (L)-nél a gázok a kompresszió következtében elérték normális térfogatukat, tehát az (L—M) görbe szerint a (4) csapó szelepen át kifuvatnak. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom