22768. lajstromszámú szabadalom • Gázmótor

forgattyús és a lendítő kerekeket is viselő főtengellyel összekötő hajtórudakat eltávolítva képzeltük. Ez az (i) tengely három csapágyba van ágyazva, ezek közül a két (j) és (k) szélső csapágy teljesen a szokásos módon van kiképezve. A középső (1) csapágy üreges és üregében egy a tengelyre ékelt (m) csavarkerék foglal helyet. Ez az (m) csavarkerék egy vízszintes (n) tengelyt, ez pedig egy (o) tengelyt 'indít forgásnak, mely tengelyre vannak az összes a mótor vezérművét mozgató exczenterek fölékelve. Ugyancsak az (n) tengely forgatja az (1) csapágyra szerelt (p) czentrifugálszabályozót is. Ez a szabályozó a (o) rúd segélyével az (r rl) gázbebocsájtó szelepekre hat, de ismert berendezések segélyével a szelep és exczenter között fönálló kapcsolatot megszakítja, ha a sebesség bizonyos határon tiil növekedik. A 3. ábra fölső részének bal oldalán a három (r s és t) szelepet látjuk, melyek a gázkeveréknek a (b) hengerbe való bevezetésére szolgálnak, (r) a gáz, (s) a gáz- és légkeverék, (t) a levegő bevezetésére szolgáló szelep, ez az utóbbi a közönséges gázmotoroknál, melyeknél az expanziót csakis a légköri nyomásig visszük, nincs alkalmazva, a mi gépünknél azonban szükséges, nehogy a levegő a hengerbe beáramoljon, mikor a hengerben a nyomás a légköri nyomásnál kisebb lesz. (u) egy szelep, mely a hengerbe vezetett gáz mennyiségét szabályozza. (v) és (w) két szelep, melyek a (b) henger és (h) henger között létesítenek kapcsolatot, a (w) szelep meggátolja, hogy az (a) hengerből jövő és a (h) hengerben expandálódé gázok a (b) hengerbe hatoljanak, ha a (b) hengerben uralkodó nyomás kisebb mint a (h) hengerben uralkodó nyomás. A három (r, s és t) szelepet egyidejűleg ugyanaz az exczenter és a háromkarú (x) emelő mozgatja, épúgy a (w) és (v) szelepeket is ugyanaz az exczenter és a (z) tengelyre ékelt kétkarú (v) emelő mozgatja. (1) egy kondenzátort, (2) egy forgócsapot jelez, mely a (g) dugattyú jobb oldalán lévő tér és az (1) kondenzátor között létesít kapcsolatot, (4) ügy csapószelep, melyen át a (g) dugattyú a munkát végzett, lehűlt gázokat kifuvatja. (3) a gázok kifuvatására szolgáló cső, (6) egy szivattyú, mely az (1) kondenzátor fenekén összegyűlő és részben az égés terményekben lévő vízgőzök lecsapódásából, részben pedig a (7) zuhanyrózsákon beáramló szétporlasztott hűtővízből származó víz kiszívatására szolgál. (8) egy hengerkazán, mely az (a) és (b) hengerek fölött van elhelyezve és a hengerek hűtésére szolgáló vízpalásttal közlekedik. A hűtő vizet a (8) hengerkazánban alkalmas berendezés tartja oly magasságban, hogy fölszine a (2) tengely középvonalába essék. Ugyanis a hengerkazán középvonalában a forgathatóan ágyazott (9) tengely foglal helyet, mely a bádogból készült (10) korongokat viseli. Ezeket a korongokat a tengellyel együtt valamely áttevés forgatja a vezértengelyről. (11 és 111) két cső, mely a (8) hengerkazán fölső része és a keverék bevezetésére szolgáló (s sl) szelepek szelepházai között létesít kapcsolatot. A (13) súllyal terhelt (12) csapó szelep meggátolja, hogy a (8) hengerkazánban fejlődött gőzök addig, míg a (13) súlyt a vezérmű föl nem emeli, az (s) szelep szelepházába bejussanak. Hasonló berendezés van az (sl) szelepnél is alkalmazva. Ezek után a mótor működési módja a következő: Abban a pillanatban, melyben a (d) dugatytyú előre mozgását megkezdi, a vezérmű a három (r s és t) szelepet nyitja, a (d) dugattyú pedig gáz- és légkeveréket szív be, melynek mennyiségét az (u) csap szabályozza. Mikor a (d) dugattyú lökete mellső végpontjába elérkezett, a három (r, s és t) szelep elzáródik és a visszafelé mozgó (d) dugattyú a gázokat összenyomja, nevezetesen pedig akkora nyomást létesít, mely a (b) henger térfogatától és a (d) dugattyú lökete hátsó végpontjában a hengerben keletkező neutrális tér térfogatától függ. Mikor a dugattyú lökete hátsó végpontjába érkezett, valamely berendezés, pld. egy izzócső, villamos gyújtó a keveréket fölrobbantja.