22730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép erőgázok előnyös kihasználására

-B-s Égési termékekből és gőzből álló keverék sokkal kisebb mértékben mutatja ezen tulajdonságot. A következőkben olyan berendezéseket ismertetünk, melyek a föntebb leirt munkafolyamat keresztülvitelét lehetővé teszik. A 7. és 8. ábrák egy négyütemű elégési henger hossz-, illetve keresztmetszetét mutatják. Valamivel az (I) dugattyú indítólöketének befejezése után, midőn az belső holtpontjától kifelé való mozgását megkezdi, a (2) szívószelep kinyilik, gáz- és levegőkeverék a hengerbe áramlik. A dugattyúnak a külső holtpontnál való ellenkező irányú mozgásánál a szívószelep záródik és a töltés komprimálása megkezdődik. Ha már most a (3) gyújtókészülék segélyével a keverék meggyújtását a belső holtpont elérése előtt, azaz kb. a dugattyúnak rajzolt állásánál megkezdjük, az égés egyidejű komprimálás mellett megy végbe és tart a keverék korábbi képződésének megfelelően, mit ismert eszközök segélyével tág határok között tetszés szerint szabályozhatunk vagy kevéssel a holtpont elérése előttig vagy éppen addig vagy utánig. Az elégésnél fejlődött melegnek egy része a (4) melegfölvevőben lévő folyadékba, másik része az (5) sugárzó testbe megy át. A melegfölvevő (d) hengerfejre fölcsavart edény gyanánt lehet kiképezve (7. és 8. ábra), melynek fenekéről egy vagy több alul zárt és kívül bordákkal ellátott cső nyúlik a henger belső terébe. Ezen esetben a (6) toldalékon bevezetett folyadék melegfölvétel folytán elgőzölög és a gőz a melegfölvevő fölső részében gyül össze, hogy a (7) toldalékon elvezetve pl. a vezényelt (8) gőzbebocsátó szelephez vezettessék. Az elgőzölögtetés ezután hasonló módon megy végbe, mint a közönséges gőzkazán vízterében. Élénkebb vízkeringés létesítésére a hengerbe nyúló csöveket a Field-féle csöveskazánhoz hasonlóan, belső csövekkel is elláthatjuk. Mint a 9. ábra mutatja, más elrendezést is alkalmazhatunk, melynél a folyadékot egy tápszivattyú segélyével a (9) toldalékon bevezetjük, gázokkal körülvett (10) spirálcsövön kere3ztiilnyomjuk és (11) toldalékon keresztül a (12) tartányba továbbítjuk. Az utóbbinak (13) gőzterében uralkodó nyomás és a folyadéknak adott átfolyási sebességnek megfelelően elérhetjük azt, hogy az egész elgőzölögtetés nem következik be kizárólag a spirálcsőben, hanem a folyadék a légköri nyomás alatt való elgőzölögtetéshez szükséges hőmérsékletnél sokkal nagyobb hőfokkal jut a (12) tartályba és részben csak itt gőzölögtettetik el, mihelyt a (14) toldalékon keresztül gőz vezettetik el és ez által a (12) tartály gőzterében nyomáscsökkenés áll be. Ilyen elrendezés azon különös előnnyel jár, hogy igen kis föliiletű melegfölvevő is elegendő, miután nagy sebességgel mozgó folyadékáram tudvalevőleg nagy melegmennyiségek fölvételére igen alkalmas. A spirálcső helyett természetesen zeg-zug alakú csövet vagy csőalakú elemek bármilyen összeállítását is alkalmazhatjuk. Általában a melegfölvevőt sokféle módon képezhetjük ki. A találmány alapgondolata az, hogy a. melegfölvevő a henger belső terébe nyúlik és a gázoktól közvetlen körül van véve, úgy hogy a töltés és az égési termékek belsejéből már az elégés tartama alatt is bizonyos melegmennyiséget vonhat el. Az (5) sugárzótest. mint a 7. 8. és 9. ábrák mutatják a hengeres belső falhoz simuló bordákkal ellátott, tűzálló, vagy oxydálás által csak lassan romló anyagokból készült test lehet vagy pedig tetszőleges más kivitelben pl. lyukgatott vagy bordázott lemezek alakjában helyezhetjük azt a hengerbe vagy erősíthetjük meg a dugattyú fenékfölületén. A súgárzótestbe átment meleg az égés befejezte után részben e melegfölvevőbe, részben a hengerben működő gázokba, legnagyobbrészt azonban a beáramló gőzbe megy át. Ez utóbbi az expanzió folyamán részt vesz a munkakifejtésben. Miután a dugattyú a külső holtpontot elérte, a (15) kibocsájtószelep nyílik és a gőzből és elégési termékekből álló keverék további munkateljesítése czéljából egy má-