22730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép erőgázok előnyös kihasználására

— 6 — sodik hengerbe áramlik, honnan lehetőleg nagyfokú expanzió után a szabadba bocsátható. Mihelyt a dugattyú a belső holtponthoz ért, a (15) kibocsájtószelep záródik, megkezdődik az újabbi fölszívás és a folyamat ismétlődik. A 10. ábra az előbb leírt elrendezés változatát mutatja. A gőz és elégési termékek keveréke az elégési hengerből nem áramlik közvetlen a második hengerbe, hanem előbb a melegfölvevő gőzterével összekötött (18) hevítő készülék (10) csőtoldalékán és (17) csövein megy keresztül és miután melegének egy részét a (17) csöveket körülvevő gőznek átadta, (19) csőtoldalékon keresztül elhagyja a hevítőkészűléket és a második hengerhez áramlik. így tehát a (20) csövön keresztül nagyobb hőfokú gőzt kapunk, mint a 7. ábra szerinti elrendezésnél. A (12) tartály a 9. ábra szerinti berendezésnél is egyidejűleg hevítőkészűlék gyanánt van kiképezve. A föntebb leirt elrendezés egy további változatánál a gőz és elégési termékek keveréke a második hengerben végbement expanzió után nem megy közvetlenül a szabadba, hanem egy tartályba, melyben a gőzt alkalmas eszközökkel kondenzáljuk, míg az elégési termékek a szabadba távoznak. A képződő kondenzáló termék e mellett tápszivattyú segélyével a kifúvott keverékkel ellenáramban vezethető és ezáltal fölmelegítve az elégési henger melegfölvevője felé szorítható. Az összes említett elrendezések oly irányban módosíthatók, hogy a gőzt nem az elégési hengerbe, hanem közvetlenül a második hengerbe vezetjük. Ez esetben az elégési hengeren lévő gőzbebocsájtó szelep elmarad és a második hengeren alkalmazandó. Az elégési hengerből akkor csak égési termékek áramlanak ki és a föntebb leirt munkafolyamatok ennek megfelelően megváltoznak. Azon esetben, midőn csakis a gőz vezettetik be egy második hengerbe, tehát az elégési henger kipuffogó gázai nem használtatnak föl munkateljesítésre, az utóbbiakat. mielőtt a szabadba távoznának, gőz túlhevítése helyett a melegfölvevő felé vezetendő folyadék előmelegítésére használhatjuk föl. Nagyon lényeges, hogy a fejlesztett gőz egy külön, kizárólag gőzzel táplálandó hengerben vagy pedig tetszőleges, a géptől teljesen elválasztott üzemben is fölhasználható munka teljesítésére. A fejlesztett gőznek ezen két alkalmazási módja bizonyos körülmények között nagy előnyökkel jár. így pl. kizárólag gőzzel táplálandó, de az elégési hengerrel közös forgattyútengelyen működő henger elrendezésénél a gőzhenger vezérművét igen könnyen rendezhetjük be úgy, hogy a gép reverzálhatóvá váljék, a mit eddig gázgépeknél csak igen körülményes módon lehetett elérni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a hőfoknak és nyomásnak robbanó erőgépekben való csökkentésére, jellemezve az által, hogy a kompresszió vagy az elégetés vagy mindkettő által egyidejűleg az elégési térben termelt meleg egy részét úgy ennek fölszabadulása alkalmával, valamint fölszabadulása után a gázelegy belsejéből egy meleglekötő folyadéknak adjuk át, melyet egy a henger belső terébe nyúló és a gázokkal körülvett üreges test falai választanak el a gázoktól és ezen meleget, továbbá a meleglekötő folyadékból tetszés szerint ismét elvonjuk és akár tetszőleges a géptől elválasztott üzemekben értékesítjük, akár külön gőzhengerben munkateljesítésre használjuk föl, akár pedig túlhevített gőz alakjában azon hengerbe, melyben az elégés végbemegy, további munkateljesítés végett bevezetjük, mi mellett a folyadékba átmenő melegmennyiség a gyűjtés időpontjának megfelelő megválasztása által szabályozzuk azon czélból, hogy melegveszteség lehető elkerülése mellett a hengerben lévő hőfokokat és nyomásokat bizonyos határ alatt tartsuk. 2. Robbanó erőgép az 1. alatt igényelt eljárás keresztülvitelére, jellemezve az által, hogy a henger egy csöppfolyós