22700. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a légköri levegő fokozatos komprimálására

lamint az utolsó (6) kompresszor és a (25) tartály közötti távolság se haladja túl a 60 m.-t. E berendezés működésbe hozatalánál mindenekelőtt a (19a) és (23) szelepet megnyitjuk, aztán az (1) szélmótort megindítjuk, mire a (4) kompresszor mozgásba jön, a minek következtében a légköri levegő a (16) bevezető csövön át bevezettetik és a kompresszorban körülbelül liusz atmoszférára összenyomatik. Ezen komprimált levegő azután a (4) kompresszort elhagyván a (17) elvezető csövön át a (19) tartályba jut, a hol a (4) kompresszorban előállított komprimált levegő a kiilső levegő, az az a léghuzam behatása alatt csakhamar lehűl, vagyis a levegő melege abszorbeáltatik, úgy hogy a mikor ez a (19a) szelep elé jut, már csak a légköri levegő hőmérsékletével bír. A komprimált levegőben foglalt nedvességet a (19) tartályban összegyűjtjük és belőle czélszerűen elvezethetjük. Mihelyt a (4) ós (5) kompresszor közötti csővezeték a körülbelül husz atmoszférával bíró levegővel megtelt, a (2) motort elindítjuk és a (19a) szelepet megnyitjuk. Erre a liusz atmoszférás levegő a második, illetőleg az (5) kompresszorba nyomul, a hol azt másodszori komprimálásnak vetjük alá, úgy hogy nyomása ötven atmoszférára emelkedik. Erre a komprimált levegő az (5) kompresszort elhagyva a (20) elvezetőcsövön át a (22) tartályba jut, és úgy az előbbit, mint ez utóbbit teljesen megtölti. Ha most ezen komprimált levegő az (5) kompresszor elhagyásával a (23) szelep elé jutott, körülbelül 60 m.-nyi útat tett meg, mi alatt természetesen e komprimált levegő magas hőmérséklete ismét a légköri levegő hőmérsékletére lesülyed. Ezen alacsonyabb hőmérsékletű levegőben foglalt nedvességet a (22) tartályban gyűjtjük össze és onnan alkalmas módon elvezetjük. Mihelyt most az (5) és (6) kompresszorok közötti összekötő csőrendszer a körülbelül ötven atmoszférával bíró levegővel megtelt, a (3) szélmótort elindítjuk, a (23) szelepet megnyitjuk és az előbb komprimált levegőt a (6) kompresszorba vezetjük. Ebben a levegőt ismét komprimáljuk, míg nyomása körülbelül nyolczvanöt atmoszférára emelkedik, mely állapotban végre a (6) kompresszorból a (24) csövön át a (25) gyűjtőbe vagy tartályba vezetjük. Miután a (25) cső a külső levegő hatásának van kitéve és a komprimált levegő körülbelül 60 m.-nyi útat kénytelen megtenni, a (6) kompresszorban keletkezett meleget csakhamar elveszti, vagyis melege abszorbeálódik, úgy hogy a komprimált levegő hőmérséklete csakhamar a légköri levegő hőmérsékletére sülyed. Az itt leírt műveletből tehát világosan kitűnik, hogy a szél ereje a légköri levegőnek folytatólagos, azaz egymásutáni komprimálására kihasználható, úgy hogy e levegőt magas nyomású állapotban egy gyűjtőben vagy tartályban gyűjthetjük össze, a honnan azt hűtési czélokra, folyékony állapotú levegő gyártására komprimált levegővel működtetendő motorok hajtására vagy egyéb hasonló műveletek végzésére használhatjuk föl. A jelen berendezésnek lényeges előnye abban áll, hogy a komprimált levegőt, minden egyes komprimálás után közvetlenül, természetes úton hűtjük le, t. i. a komprimált levegőt tartalmazó cső a légköri levegő hatásának van kitéve, úgy hogy a komprimált levegő hőmérséklete a külső levegő hőmérsékletére sülyed. Megemlítendő még, hogy úgy az egyes kompresszorokat, mint az azok között lévő összekötő alkatrészeket, továbbá a (24) elvezető csövet és a (25) gyűjtőkazánt czélszerű befödni, nehogy a nap heve káros befolyást gyakoroljon, akkor a mikor az egyes kompresszorok közötti összekötő csőrendszerben lévő komprimált levegőt lehűtni kívánjuk. A mellékelt rajzból továbbá kivehető, hogy minden második szélmótor a megelőzőhöz képest szélkerekének átmérőjével magasabban fekszik oly czélból, hogy a szél fúvása alkalmával a levegő áramát a megelőző szélmótor föl ne tartsa. A különböző szélmotorok igen nagy, körülbelül 60 m.-nyi távolságban való elrendezése által nemcsak oly kiviteli alakot létesíthetünk, hogy a különböző kompresszo-i rok között elhelyezett összekötő csőrendszer