22612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kontaktus töltés előállítására katalitikus czélokra

A kontaktustöltés alapanyagául minden oly test alkalmas, melyet kásás, iszapos vagy folyós állapotba hozhatunk, és melyek száradás után elegendőképen összeállanak, úgy hogy a képződött pórusok, csatornák a gázáram ereje által meg nem rongáltatnak. Ilyen alapanyagok: pl. agyag, gipszpor, azbesztliszt, melyeket vízzel péppé keveverünk. A ható anyagot, pl. platinchloridot, a legegyszerűbben a víznek adjuk, mint oldatot. De ható anyagul fémes platinát is, finoman fölaprózott alakban a kásához vagy iszapos alapanyaghoz keverhetünk hozzá. Különösen alkalmasak kontaktustesteknek előállítására azok az anyagok is, melyek oldott állapotba hozhatók, mint pl. az alkáliáknak, az alkalikus földeknek, földeknek és fémeknek a 15502. számú szabadalomban fölsorolt oldható sói. Ezeket a hatóanyag oldatával keverve, czélszerüen oly konczentrált oldatban alkalmazzuk, hogy a szilárd sóhólyagocskáknak kiválasztása és fölépítése rögtön bekövetkezik, mihelyt a forró levegőnek keresztülvezetésekor az oldófolyadék elpárolgása megkezdődik. A sók oldatai helyett sok esetben kristályokat is alkalmazhatunk, melyek felhevíttetésükkor kristályvizükben egészen vagy részben oldódnak. A platinasó-oldatot, illetőleg a finoman elosztott hatóanyagot ily esetekben a sókrístálymasszához keverjük hozzá és oly módon osztjuk el, hogy az a kristálymasszát meglehetős egyenletesen áthatja. A kontaktusmassza előállítását közvetlenül abban a készülékben végezhetjük, mely később a katalitikus művelet foganatosításához szükséges. A kén savtermeléshez pl a készülék többnyire vascsövek, vaskazánok és vaskamrákból áll. Ajánlatos nem egyszerre az egész, kásás vagy folyós kontaktusanyagot, mely egy cső, vagy egy kazán, szóval a készülék egy részének töltéséhez szükséges, betölteni, hanem a kontaktusrétegeket fokozatosan fölépíteni. A kontaktusanyag egész mennyiségének egyszerre való betöltésénél az átáramló forró gáz a kelleténél nagyobb csatornákat alkothatna és nem oszlanék el oly egyenletesen, mintha a töltés oly módon történik, hogy egy-egy következő vékony réteget csak azután alkalmazunk, ha már az alúl lévő réteget a gázáram megszárította. Ily módon a legalsó rétegben képezett és az egész keresztmetszeten finoman elosztott csatornák fokozatosan fölfelé vezetnek, úgy hogy végül az egész kontaktustöltést egy egyenletes, porózus massza képezi. A nagy porózítást még azon esetre is elérjük, ha a kontaktusmasszát külön készülékekben állítjuk elő és aztán megfelelő fölaprítás után a kontaktuskészűlékbe áttöltjük. De ez esetben az egyes csatornáknak eredeti összefüggése természetesen elvész. A jelen találmánybeli eljárás foganatosítására és később a kontaktusművelet keresztülvitelére alkalmas készülék a mellékelt rajban van bemutatva, (a) egy hengeres fúvógép, mely a fölszívott atmoszférikus levegőt a (b) csövön keresztül a (c) fűtőcsőrendszerbe hajtja, melynek czélja, hogy a benne keringő levegőt egy bizonyos hőmérsékletre fölmelegítse. A csőrendszernek fűtése tetszőlegesen pl. a (d) rostélytüzelés, vagy gáztüzelés által vagy bármi más módon történhetik. A bemutatott kiviteli példában a levegő a fölső csöveket élűiről hátra felé és az alsó csöveket hátulról előre felé járja át, és aztán (f) hőmérővel ellátott (e) csövön keresztül egy kazánnak (g) fenekébe áramlik. Ez a kazán egy darabból is készülhet, de úgy is, mint a rajz mutatja, egyes, karikákkal és csavarokkal összefoglalt (il i2 i3) szakaszokból állhat. Az egyes szakaszok közé egy-egy (111 u2 n3) szitafenék van beiktatva. A készülék fölállítását és töltését már most a következőkép végezzük: előbb a (hl) szitafeneket és az (il) szakaszt foglaljuk (g) alapra, A hatóanyag (platina) hordozója gyanánt pl. egy oldható sót, mint magnéziumszulfátot alkalmazunk. Mivel ezen sónak kristályai annyi vizet tartalmaznak, hogy ezek benne egészen vagy részben föloldódnak, úgy azok platinasóoldatokkal való keverésük után a készülékbe való közvetlen betöltésre alkalmasak. Vagy