22612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kontaktus töltés előállítására katalitikus czélokra

hasonló higroszkopikus sók alkalmazásánál a vízmentes sómasszából szemcséket állítunk el, melyekhez fokozatosan öntözés által, vagy nedves levegőn való hosszabb raktározás által annyi vizet adunk, hogy oldható vagy legalább összezsugorodó állapotba jutnak. A hatóanyag, amennyiben nincs már magukban a sószemekben tartalmazva, a locsoló folyadékhoz keverhető. Hogy a művelet kezdeténél a forró légáramban egészen vagy részben föloldódott massza a szitafenéken át ne csöpögjön, úgy czélszerű lesz a szitafeneket elébb egy vékony réteg sóval, vagy más alkalmas anyaggal befödni. Erre a kellő fűtés után az (a) fúvót működésbe hozzuk,' és a körülbelül 200—300 C. fokra fölhevített levegőt a kazán (g) fenekébe befúvatjuk. Mihelyt ez és a szitafenék alsó födő-rétege forrók, az olvadékony vagy összesülő anyag föltöltését azzal kezdjük meg, hogy a földrétegre egy vékony réteg platináit sót terítünk. A forró levegő mindenütt útat nyit magának a kristálymasszában, s melegével a kristály-csoportokat fölületükön megolvasztja, melyek kristályvíz fejlődése mellett fölfúvódnak és egy szivacsos masszává összeülnek. Ha az első rétegeket a forró áram kiszárította, úgy egy második réteget terítünk reá és így tovább, míg az egész kazánszakasz közelítőleg megtelik. A részleges felépítés által az egész töltésnek egyenletes porozitásút és finom csatornaképzését érjük el. Ha az alsó kazánszakasz megtelt, úgy egy második (h2) szitafenékkel bíró (i2) szakaszt foglalhatunk az első szakasz fölé és a forró levegő átfújtatásának folytatásával hasonlóképen töltjük meg, mint az elsőt s így tovább, míg végre az egész készülék össze van állítva, vagy míg egy szét nem szedhető készüléknek egyes szakaszai mind meg vannak töltve. Miután a töltéssel elkészültünk és az eddig fölül nyitott készülékeket födőkkel lezártuk, azonnal a katalitikus művelethez foghatunk. Csak a fuvókészűlékhez a levegőnek bevezetését kell beszüntetnünk és a fúvót azon készülékkel kell kapcsolnunk, melyekből a kontaktusgázok, — kénérczeknél S03

-nek és levegőnek keveréke, — bevezettetnek; ezenkívül még a gázlevezető cső az S03

-at abszorbeáló edényekkel kötendő össze. Hasonlóképen, mint a szóban volt sómasszáknál járunk el oly kásás és iszapos maszszáknál is, melyek oldhatatlan anyagokat, mint pl. agyagot tartalmaznak. Ezeknél, melyek kristályvizet lekötve nem tartalmaznak, még fölmelegítetlen levegő alkalmazása is elegendő volna, csakhogy ez esetben a szárítás nagyon sokáig tartana. A szitafenekek helyett a gázelosztás számára a kazánfenékkel párhuzamos síkban fekvő, a beömlési csővel összekötött kigyócsöveket is használhatunk, melyek számtalan apró lyukkal, vagy nyitott csődarabkával bírnak, melyeken át a gáz a kásás, folyós vagy olvadékony masszába áramlik. Hogy a masszában a porózítást, illetőleg csatornaképzést előmozdítsuk, a hordozó eredeti anyagához oly anyagokat adhatunk hozzá, melyeknek az a tulajdonsága, hogy hevítésnél szétbomolva, fölfúvódnak, mint pl. czukrot, enyvet stb. Az ezen testekből visszamaradó szén később, mihelyt a hőfok mérsékelt vörös izzásáig emelkedett, elég. A kontaktustestek leírt eljárásánál az eddigivel szemben föltalálható műszaki előnyök abban re jlenek, hogy az eljárás minden különös segédeszköz és előkészület nélkül magában azon készülékben foganatosítható, melyben utána a katalitikus műveletet végezzük. Ezenfölül a folytonos erős levegő vagy gázáram folytán, a masszának szokatlanul nagy porózítását és így hatásfokát kapjuk és még azon előnyt biztosítjuk, hogy a képződő pórusok és csatornák egymástól való távola és száma az alkalmazott gázáram erősségéhez és így a kontaktus gázok áramának erősségéhez arányosak, mi által ellenállásokat takarítunk meg. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás katalitikus czélokra szolgáló porózus kontaktusmasszának folyós, kásás, iszapos vagy kristályvízben egészben vagy részben oldódó anyagokból való előállítására szolgáló eljárás, jellemezve azáltal, hogy a kontaktustöltés csatornáinak, hézagai-