22611. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czukor kivonására
Megjelent 1001. október évi lió 21-én. MAGY. gg| KIK. SZABADALMI ||||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22611. szám. Iv/d. OSZTÁLY. Eljárás czukor kivonására. SCHWERIN BOTHÓ GRÓF JOGTUDOR WILDENHOFFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 19-ike. A találmány tárgya egy eljárás czukor kivonására, mely a következő új alapelveken nyugszik. Ha valamely czukrot tartalmazó anyaggal, pl. répaszeletekkel telt, átbocsátó falakkal bíró edény elé vízzel telt edényt kapcsolunk és ebben egy pozitív elektródát helyezünk el, a hátsó átbocsátó falat pedig negatív elektróda gyanánt használjuk, akkor egymás mellett az ionokra disszocziálódó anyagok elektrolyzise és a nem diszszocziálódó anyagok, vagyis a czukor, oldható fehérjék és víz elektro - endosmosisa megy végbe, úgy hogy az átbocsátó negatív elektródán át czukor és fehérje vizes oldata csöpög ki, melyből ezt a két anyagot az ismert módon elkülönítve választhatjuk le. Ennek megfelelően a találmány lényege abból áll, hogy a fölaprózott, esetleg vízzel fölhigított czukrot tartalmazó anyagot víz elékapcsolása mellett, az elektromos árammal kezeljük oly módon, hogy a pozitív elektródát a vízben helyezzük el. A találmány szerint a gyakorlatban czélszerűen a következő módon dolgozunk: A czukrot tartalmazó anyagot, pl. czukorrépaszeleteket egy függélyesen álló (1) szekrénybe töltjük (1. a csatolt rajzon függélyes metszetben), melynek egyik (2) (hátsó) fala sűrű drótszövetből, másik (3) (mellső) fala szűrőszövetből áll. A tartály utóbb említett falához vízmentes kapcsolás közvetítésével egy fölül és a szűrőszövet felé fordult oldalán nyitott (4) szekrény j csatlakozik. Ezt a szekrényt vízzel töltj jük meg és az (5) pozitiv elektródát he! lyezzük abban el. A répaszelet-tartály (2) | drótszövet falát az áramforrás negatív i sarkához kapcsoljuk és így negatív elek! tróda gyanánt használjuk. Ha az áramforrást bekapcsoljuk, a negatív elektródán át folyadék csöpög le és körülötte a kathion (ammónium és natronoldat) gyűlik össze, míg a pozitiv elektródán a savmaradék válik le, melyet (pl. oldható elektróda alkalmazásával) oldhatlan I fémsók alakjában csaphatunk ki. Eme dis-I szocziáczióval párhuzamosan a nem disszocziálódó anyagoknak, minő a czukor, fehérje és víz-endosmosisa megy végbe. A czukorra a pozitiv elektróda, minthogy a I víztömegbe merül, invertáló hatást nem gyakorolhat. Czélszerű, ha abban a mérj tékben, a melyben az oldat ellenállása a ' szabad ionok szaporodásánál nő, az áram-J erősséget is nagyobbítjuk, hogy az endosmosist ennek megfelelően siettethessük. A