22357. lajstromszámú szabadalom • Robbanó mótor

kahenger hátsó végébe való bevezetésére szolgálhat, amidőn a gépet megindítjuk, vagy a mikor csekélyebb erővel dolgozunk. A gép működési módja a következő: A munkadugattyú befelé menő lökete alatt a munkahenger mellső végébe gáz és levegő szivatik, mely keverék a kifelé menő löket alatt összenyomatik és az átvivő henger mellső végébe átszoríttatik. A munkadugattyú kifelé menő löketének elején vagy elejéhez közel, a (K) átvivő szelep megnyittatik, mire a munkadugattyú előző kifelé menő lökete alatt az átvivő henger mellső végébe szorított gáz és légkeverék a munkahenger hátsó végébe kezd átmenni. Emellett ezen gázkeverék egy elektromos szikra vagy egy gyújtócső vagy egy másik (N) készülék által, melynek működését egy (U) szelep (6. ábra) szabályozza, meggyújtható, vagy pedig a keverék átszállítása a gyújtás előtt is befejezhető. A munkahengerben egy tűzálló anyagból álló darabot is rendezhetünk el, mely eléggé fölhevül, hogy a töltést külön gyújtókészülék nélkül is meggyújthassa. Minthogy az átvivő dugattyú hátsó oldala nagyobb fölülettel bír, mint a mellső oldala, ennélfogva az átvivő dugattyú előre hajtatik bármely nyomás is uralkodjék a hengerek hátsó végeiben, föltéve hogy ezen nyomás a külső légnyomásnál valamivel nagyobb. Ezáltal a komprimált gáz- és légkeverék a munkahenger hátsó végébe gyorsan átvitetik és meggyújtása folytán a munkadugatytyút előre hajtja. (M) sodrony szövet vagy fémlemezeknek (1. és 2. ábra) az átvivő csövekben vagy csatornákban való elrendezése által a lángnak az átvivő henger mellső végébe való átcsapása meggátoltatik, jóllehet a gép úgyis működhetik, hogy az égés részben, vagy egészben az átvivőhenger mellső végében történik. A munkadugattyú kifelé menő lökete alatt a (K) átvivőszelep bizonyos ideig zárva van, annak megakadályozása czéljából, hogy a munkahenger mellső végébe szorított friss töltés annak hátsó végébe ne kerülhessen. A kipuffogó szelep a munkadugattyú egész befelé menő lökete alatt vagy annak egy része alatt nyitva van és a befelé menő löket kezdete előtt nyitható meg. Elzárása a munkadugattyú befelé menő löketének vége előtt történik, a dugattyú löketének légpárna segélyével való lassítása czéljából. Ezen hatás oly erősre vehető, hogy a (Q) dugattyú kifelé nyomható még mielőtt a (K) szelep megnyittatnék oly czélból, hogy' ezáltal az átvivőhenger mellső végében fölraktározott töltés még jobban megsűríttessék. Ha ellenben a (K) szelep már nyitva van, a gyújtás azonban még nem eszközöltetett, úgy ezen légpárnahatás arra használható, hogy a munkahenger hátsó végében lévő töltés a gyújtás előtt még jobban komprimáltassék. Világos, hogy ezen gép részletei különbözőképen módosíthatók. így például az átvivő dugattyú helyett vagy a mellett is egy rúgó alkalmazható oly czélból, hogy az átvivőhenger mellső végében nagyobb nyomást létesítsen azon nyomásnál, mely annak hátsó végében uralkodik és mely a töltés átvitelének eszközlésére szükséges. A munkadugattyú rúdja üregesre készíthető az átvivődugattyú rúdja pedig a for| gattyú felé lehet irányítva és a munkadugattyúrúd furatán áthaladhat, mely esetben i az (E) csatorna, vagy cső és az (F) szelep, vagy szelepek munkadugattyúban lehetnek elrendezve; ez esetben a munkadugattyú üreges lehet oly czélból, hogy maga képezze az átvivőhengert az átvivő dugattyú pedig annak belsejében lehet elrendezve. Ahelyett, hogy az átvivődugattyú rúdja a szabadba nyúlna, az egy térbe is léphet, melyben akkora nyomás tartatik fönn, mely akkora vagy nagyobb mint a gépben" előforduló legnagyobb munkanyomás, mely esetben az átvivőhengernek a dugattyúrúddal ellátott vége a munkahenger hátsó végével szabadon közlekedik, a komprimált töltés pedig a munkahenger mellső végéből az átvivő henger azon végébe szorittatik át, mely nincs dugattyúrúddal ellátva. A munkahenger mellső vége egy kisebb átmérőjű nyúlvánnyal, valamint a munka-