22357. lajstromszámú szabadalom • Robbanó mótor
- 3 dugattyú is egy megfelelő nyúlvánnyal készíthető, mely esetben az így képezett kamrák egyike a befelé menő löket alatt a gáz beszivására és komprimálására, másika pedig a levegő beszivására és komprimálására használható föl. A komprimált gáz és a komprimált levegő ez esetben együttesen vezethetők az átvivőhengerbe és ott, vagy pedig odairányúló útjukon egymással összekeverhetők; másrészt azonban az átvivőhenger akként is készíthető, hogy a gáz illetve a levegő fölvételére két kamrát alkot, melyek csakis a munkahenger hátsó végébe való belépésnél közlekedhetnek egymással. Továbbá egy kamra rendezhető el, mely egy visszacsapószeleppel ellátott csövön, vagy csatornán át a munkahenger mellső végével vagy az átvivőhenger mellső végével közlekedtethető, úgy, hogy a sűrített levegő, vagy a sűrített gáz, vagy a kettő keveréke a gép megindítása czéljából abban fölraktározható. Oly czélból, hogy ez esetben a gépet megindítsuk, egy szelepet nyitunk meg, mely az ilyen töltés egy részét az átvivőhenger mellső végébe, vagy a munkahenger hátsó végébe bocsájtja és mely a gép megindítására szükséges kezdeti töltést szolgáltatja. Világos, hogy világítógáz helyett erőforrásul olaj-, vagy borszeszgőzt is használhatunk, melyek az olaj- vagy borszeszgépeknél szokásos módon fejlesztetnek. Csupán levegőt is vezethetünk a munkahenger mellső végébe, mely abban komprimálható és melybe egy olaj- vagy borszeszsugár vezethető, mielőtt vagy mialatt ezen levegő az átvivőhengerbe átlép; továbbá egymagában levegőt is komprimálhatunk és beléje olajt, borszeszt, szénport, vagy egyéb folyadék- vagy poralakú tüzelőanyagot is vezethetünk, azon idő alatt, míg ezen levegő az átvivőhengerben van, vagy mialatt az az átvivőcsatornán át halad, avagy a levegőnek a m unkahengerbe való belépése után A töltésnek a munkahenger mellső végében való komprimálása előtt ezen czélra egy nyomószivattyút is alkalmazhatunk, melyet a gép hoz működésbe, az abban komprimált töltés pedig a fönt említett módon vezethető az átvivőhengerbe. Ez esetben a munkahenger mellső vége nyitva maradhat, mint az a gázgépeknél szokásos; egy ilyen nyomószivattyú a munkahenger mellső vége mellett is használható, mely esetben a gáz beszívása és sűrítése annak egyik végében, a levegő beszívása és sűrítése pedig a másik végébe eszközölhető. Esetleg czélszerű lehet az átvivődugattyú mozgásának szabályozása, ami például azáltal történhetik, hogy az átvivőhenger dugattyúrúdját egy exezenterre működtetjük, melyet a gép elfordít, mihelyt az átvivődugattyú túlgyorsan mozog. A levegő és a gáz közvetlenül is szívható az átvivőhengerbe ahelyett, hogy azok előbb a munkahenger mellső végébe vagy egy külön szivattyúhengerbe szívatnának. Ez igen könnyen azáltal eszközölhető, hogy az átvivőhenger dugattyúrúdját ahelyett, hogy a szabadba, egy kamrába torkoltatjuk, melyben a gáz oly nyomáson tartartatik, mely nagyobb a légköri nyomásnál, de kisebb azon maximális nyomásnál, mely a munkahenger hátsó végében a töltés robbanása vagy elégése alatt föllép. A midőn ez esetben a munkahengerben uralkodó nyomás az expanzió vagy a kipuff'ogás által kellően lecsökkentetett, az átvivődugattyúrúd végére működő gáznyomás az átvivődugattyú befelé mozgását eszközli, miáltal az új töltés a bebocsájtó szelepeken át beszívható. Ez esetben az átvivőhengerben lévő töltésnek a kipuffogó szelepnek a befelé menő löket vége előtt való elzárása által kezdeti kompressziót adhatunk, mi mellett a komprimált visszamaradó termékek az átvivődugattyú hátsó részére működnek, ezáltal a töltést sűrítik és az átvivőhenger mellső végében nagyobb nyomást létesítenek. A fönt leirt kiviteli alakok mindegyikénél a gép egy szabályozóval lehet ellátva, mely a levegőnek, vagy a tüzelőanyagnak, vagy mindkettőnek bevezetését szabályozza, úgy hogy kisebb munkaszükséglet esetén az exploziós keverék bevezetését elzárhatjuk, vagy csökkenthetjük.