22314. lajstromszámú szabadalom • Újítások multiplex távíró berendezéseken

- la -relais alkalmazásához kötve, ugyanezt az J eredményt érjük el más relais alkalmazá­sával is és minden esetben lehet mindkét vagy esak az egyik kontaktust alkalmazni. A 14. ábrán közömbös, nem polározott (53) relais van polározott relais helyett al­kalmazva és csak egy (57) kondenzátor van a vezetékbe beiktatva. Az (54) neutrális relaisnyelvet a vonal­áram az (55 56) kontaktusok között lengés­ben tartja. Ha a relaisnyelv az (55) kon­taktusra fekszik, az (57) kondenzátor tölte­tik meg és a synehronizáló berendezésen áram megy át, pld. az alsó nyil irányában, ha azonban az (54) nyelv az (56) kontak­tusra fekszik, a synehronizáló berendezésen az ellenkező (a fölső nyil irányában folyó) áram megy át. Az (54) nyelv ekkor két­szer annyi lengést végez, mint a polározott relais (41) nyelve. Eme synehronizáló berendezés egy más kapcsolása abból áll, hogy a kondenzátorok és (52) ellenállások teljesen elmaradnak, a synehronizáló berendezés csévéi pedig köz­vetlenül a (31) vezetékkel, még pedig ennek egy a (38) ellenállások között fekvő pont­jával vannak összekötve. Különben a nél­kül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk, ezen vezetéket a legkülönbözőbb módon kapcsolhatjuk a többi vezetékekkel. A 2. ábrán (58) egy kis egyenáramú mo­tort jelez, melynek (59) permanens gerjesztő­mágnesei vannak és melynek (60) fegyver­zete a (61) tengelyre van ékelve. Eme mo­tor tengelye különleges, később ismerte­tendő módon van a jelvevő áramelosztó súrlódó rugóit viselő (40) karral összekötve. Az (58) mótor egyik fegyverzet keféje a szabályozható (62) ellenállás közvetítésével van egy egyenáramforrás pozitív sarkával összekötve, másik keféje pedig az állvány­nyal van kapcsolva, mely az áramforrás negatív sarkával van összekötve. A (61) tengelyre vannak a (48) synehronizáló be­rendezés (47) csévéi is fölékelve, melyek alkalmas kollektor és kefék segélyével vannak a synehronizáló áram áramkörébe be­iktatva. Az (58) mótor által forgatott syn­ehronizáló berendezés (64) elektromágne­sek mágneses mezejében forognak, melye­ket egy helyi egyenáram gerjeszt. A mótoi tengelyétől elválasztott tengelyre ékelt syn­ehronizáló berendezés a 11. ábrán sématiku­san van ábrázolva. A synehronizáló berendezésnek a synehro­nizáló áram által átfolyt fegyverzet csévéi, mint azt említettük, meggátolják, hogy az (58) egyenárammótor a fázisból kizökkenjen, a mótor által hajtott fegyverzet ugyanis sem áramot nem fogyaszt, sem áramot nem termel, míg az egyenáramú mótor a vonal­árammal synchron forog, de ha ez a föltétel teljesítve nincs, az egyenárammótor mun­kát fogyaszt vagy fejleszt, úgy hogy az egyenáramú mótor ismét egyensúlyba fog jönni. Természetes, hogy a forgó (47) csé­véket állandó mágnesekkel vagy egyenle­tesen gerjesztett elektromágnesekkel is le­het helyettesíteni és a synehronizáló áramot a (64) csévéken is átvezethetjük. Hogy azonban a synehronitást még töké­letesebbé tegyük, a synehronizáló berende­zéssel kapcsolatban a (65) csillapítót is alkalmazhatjuk, mely a synehronizáló beren­dezés tengelyére ékelt tömegből áll. Ez a tömeg egy mozgatható testtel viszkózus fo­lyadék (pl. SZÍVÓS folyadék) segélyével van összekötve. Eme csillapító egy kiviteli módozata a 2. ábrán és külön kirajzolva a 7. és 8. áb­rán látható, egy köralakú, a (61) tengelyre fölékelt (66) testből áll, mely a (68) kéneső­vel majdnem teljesen megtöltött és a (69) csavardugó segélyével elzárható (67) kam­rával forog. Ha ezt a csillapítót a synehro­nizáló berendezés forgásnak indítja, a kén­eső a czentrifugál erő hatása alatt gyűrű­alakban a kamara kerületére fekszik és a forgótesten súrlódva, a forgótest minden forgássebesség változását csillapítja, tehát ily módon minden sebességváltozást meg­gátol. A csillapításnak ugyanezen alapelven nyugvó kiviteli módozata látható a 9. és 10. ábrán, hol (70) egy a (61) tengelyre ékelt körkörös tartály, melyben a tengelyre lazán fölhúzott (71) test foglal helyet és mely olajjal vagy más hasonló folyadékkal van

Next

/
Oldalképek
Tartalom