22139. lajstromszámú szabadalom • Javítások gőzgépeken

csökkenthetjük, hogy két-két szelepszekrényt rendezünk el, melyek egymással szemben egymással párhuzamosan el vannak tolva, egymástól elkülönítve vannak alkalmazva és melyeknek kettős fészkű szelepén két ellenkező irányban áramolhat át a gőz, minek következtében ezek a szelepek méretei kisebbek lehetnek és így a szelepek a káros teret is kisebbítik. Á káros teret még tovább, egészen l°/o-ig az által is kisebbíthetjük, hogy az említett egyes kettősfészkű szelepeket többszörösen alkalmazzuk egymás fölött vagy egymás mellett, és eme szelepeket egy közös rúd segélyével működtethetjük, mikor a gőz a szelepeken ugyancsak két irányban áramlik át. A szeleptányérokat tehermentesítésük czéljából párosával mereven kötjük össze, ellenber az egyes párok kapcsolása rugalmasan történik. A csatolt rajz: 1. ábráján egy ilyen a belsejében elrendezett gőzt be- és kivezető tagokkal ellátott gőzhenger hosszmetszetben látható, a középvonaltól balra kettősfészkű szelepek, jobbra dugattyús tolattyűk vannak példaképen föltüntetve. A 2. ábra ennek a géphengernek vízszintes metszetét tünteti föl, míg a 3. ábra egy hengerfödél belső fölületét mutatja, mely a gőzt be- és kivezető részek elhelyezéséhez szükséges üregekkel van ellátva. A gőzt be- és kivezető (a) szelepek vagy tolattyűk elrendezéséhez szükséges üregeket a hengerfödélben kiképezett félhengeralakú (b) kivágások és a dugattyúban kiképezett, ugyancsak félhengeralakú (d) kivágások alkotják. Ila tehát a (c) dugattyú löketének egyik vagy másik végpontjában van, akkor az (a) szelepeket vagy a tolattyúkat a dugattyú és a löket illető végpontján lévő födél teljesen körülzárja, míg a (c) dugattyú más állásánál a szelepek körülbelül félfölületükkel a henger gőzterébe szabadon benyúlnak. Annak következtében, hogy az (a) be-i és kivezető szelepek vagy tolattyűk egyrészt így körülzáratnak és másrészt a henger gőzterébe benyúlnak, a szerkezeti megoldáshoz szükséges tér csökkenése és a hengerbe torkoló csatornák teljes elmaradása miatt a gőzgépnél föllépő káros téi; 3—4°/o-ra csökken, a mi a gőzgép hatásfokának javulását vonja maga után. Az előbbiekben leírt berendezésnek a 4., 5. és 6. ábrákon látható módosított kiviteli alakja által a káros tér egészen l°/o-ra csökkenhető. A 4. ábra a módosított kivitelű és a kárcs térnek 1%-ig való leszállítására szolj gáló gőzgéphenger vízszintes metszetét i tünteti föl. Ennek a vízszintes metszetnek a rajzon fölső, a hengernek hátsó része az 5. ábra (A—B vonala, a rajzon alsó a hengernek mellső része annak C— D vonala szerint vett metszetének felel meg, mely utóbbi a hengerfödél függélyes i metszetét ábrázolja. A 6. ábra a megfe' lelő hosszmetszet. A hengerfödeleket ebben az esetben az 1—3. ábrákon föltüntetett elrendezéstől eltérően az (e) választófal két-két rekeszre vannak osztva és két-két egymás mellett, de egymástól elválasztott rekeszben egy (a) bebocsátó és (a) kifuvató tag van oly módon elrendezve, hogy két-két bevezető és két-két kivezető rész egymás mögött vagy egymás fölött feküdjék. A hengerfödeleken félhengeres (b) kivágások és a (c) dugattyúban épen ilyen (a) kivágások vannak, melyek a dugattyúnak egyik vagy másik végállásában egy-egy a gőzt bevezető részt és egy mellette fekvő a gőzt kivezető részt körülzárnak. A mint a 6. ábrából látható, a gőz be-és kivezetésére az (a) kettősfészkű szelepek alkalmaztatnak, melyeken a gőz két ellenkező irányban ömlik át, a mint azt a 6. ábrán a nyilak mutatják. Ily kettősfészkű szelepek alkalmazása által, mely szelepeket kisebb átmérőjük miatt a löket végéhez közelebb szerelhetjük, a káros tér, mely egy-egy bevezető rész és egy-egy az utóbbi mellett egy külön hengerfödél rekeszben elrendezett gőzt