22058. lajstromszámú szabadalom • Hőléggép

!>I«»gjelent 1901. évi augusztus hó 16-án. MAG\ szabadalmi KIR hivatal SZABADALMI LEIRAS 22058. szám, V/d/2. OSZTÁLY. Hőléggép. hüldebrani) henrik mérnök berlinben. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 23 ika. Azok az erőgépek, melyek a munka vég­zésére a fölmelegített légköri levegő ex­panzió képességét használják föl, és pe­dig oly módon, hogy azokba egy légszi­vattyú minden fordulatuk után új levegőt szivattyúz be és ez a levegő azután, hogy azt fölmelegítettük és hogy a munkaké­pességét a dugattyú közvetítésével a ten­gelyre vitte át, elszáll, a nyitott hőlég­gépek osztályába tartoznak, míg azok a hőléggépek, melyekben mindig ugyanaz a levegőmennyiség hevíttetik föl, a zárt hőléggépek osztályába tartoznak. A találmány tárgyát képező hőléggép az első osztályba tartozik. Ez azonban az ed­dig ismeretes ily hőléggépektől abban kü­lönbözik, hogy ennél a munkahenger egy­szersmind a légszivattyú föladatát is végzi, tehát egy légszivattyú és az ehhez tartozó szabályozó berendezések alkalmazása szük­ségtelenné válik. A találmánynak lényege abból áll, hogy a fölhevítőből a munkahengerbe vezetett és a dugattyú előretolásához szükséges meleg levegőt, mely még a dugattyúlöket befejezte előtt szabadul ki hideg levegő­vel pótoljuk, mely a dugattyú visszame­netelekor a henger falán alkalmazott nyí­lásokon át a hengerbe ömlik, és melyet a tovább visszafelé mozgó dugattyú kom­primál és a fölhevítőben vagy ezen kívül a meleg levegővel összekever. A csatolt rajzon a találmánynak egy egyszerű kiviteli módozata van ábrázolva, melynél két ilyen hőléggép egy ikergéppé van egyesítve. Az 1. ábra az összelrendezést mutatja, míg a 2. ábrán a baloldali szelepes vezérmű­nek elölnézete látható. A két (1) és (2) henger a (3) és (4) furatokkal van ellátva. Az (5) és (6) dugattyúk egymáshoz ké­pest oly módon vannak eltolva, hogy a (7) és (8) forgattyúk egymással 180°-os szö­get zárnak be. A (9) és (10) szelepek szabályozzák a fölhevített levegőnek bevezetését a hen­gerbe és a hideg levegőnek kivezetését a hengerből; ezek vagy mozgásuk egész ideje alatt kényszermozgást végeznek, vagy mint jelen kiviteli módozatnál, csupán csak a meleg levegő bevezetésének ideje alatt, míg a mozgás többi részén az épen uralkodó légnyomásnak vannak kitéve, úgy hogy a szelepek nyitnak vagy zárnak, a mint a túlnyomás a hideg vagy a meleg levegőtől származik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom