22003. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő

Megjelent 1IX) 1. évi augusztus lió 8-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22003. szám. V/e/2. OSZTÁLY­Füstemésztő. STABY VILMOS IGAZGATÓSÁGI TANÁCSOS RAJNA MELLETTI LUDWIGSHAFENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 28-ika. A szén tüzelésénél előálló füst kisebbí­tését illetőleg szükséges, hogy a rostély minden egyes behintése után bizonyos idő múlva, egy meghatározott, a szén gáztar­talmától függő és a szénnek előrehaladó gázfejlesztése által fokozatosan szükségelt küllevegő mennyiséget a tüzelőtérbe be­vezessünk, azt a füstgázoknál keverjük és a keveréket meggyujtsuk. Az 1—4. ábrán van föltüntetve egy ily füstemésztő, a mely lokomotív kazánokra alkalmas. Ezen szerkezetbe a friss levegőt egy gőz vagy sűrített levegővel hajtott fúvató hozza be és sűríti a (b) cső közve­títésével, a mely (b) cső a mozdonyvezető helyének tetején közlekedik a kiillevegő­vel. A levegőt becsukott tüzelőajtónál egy fuvó.kaszerű cső által úgy szorítjuk be, hogy a légáramlat az egész égőanyagon egyformán oszoljék meg. Ezen levegő a fölszálló füstgázzal találkozik, igen erős keverődés áll be, mire a keverék az izzó szénrétegen meggyulad és a még meglévő füstrészecskék elégnek. A tüzelő ajtó kinyitásánál a meghosszab­bított (c) tüzelő ajtó tengelyen ülő exczen­trikus (d) tárcsa a szögemeltyü (e) karját jobbra mozgatja és az (f) szelepet kinyitja. Ez által a (g) szeleprúd a 4. ábrán jelzett helyzetbe jön. Most friss kazángőz ömlik a (h) vezetéken és az (i) csövön a tűz­szekrény fölött elhelyezett (k) tartányba, a mely gyorsan megtelik oly feszültségű gőzzel, mint a milyen a lokomotív ka­zánjában van. A tüzelő ajtó zárásánál a (g) szeleprúd a 3. ábra szerinti helyzetét veszi föl. A (k) tartányban fölhalmozódott gőz az (i) és (1) csővezetékekben a fúvató fú­vókája felé áramlik, és így levegőt szorít a tüzelő térbe. A (k) tartányban lévő gőznyomásnak csökkenésével a fúvató fúvókájában is csökken a nyomás és így a szállított lég­mennyiség, valamint ennek nyomása is alább szál, míg egy bizonyos idő múlva a (k) tartányban összegyűlt gőzmennyiség el­használódik és a fúvató működése meg­szűnik. A tartánynak alkalmas méretezése által meg lehet határozni azt az időt, a mely alatt a tüzelő ajtó zárása után a tü­zelő térbe még levegő jut és ez által a füst emésztődik. Lokomotivoknál a füstfejlődés nemcsak mindenkori tüzelésnél áll be, hanem a sza­bályozónak mindenkori zárásánál is, mert ekkor a fúvócső működése megszűnik és

Next

/
Oldalképek
Tartalom