22003. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő

- 2 — ennek következtében csak kevés levegő jut j a tűzszekrénybe a rostélyon keresztül, j Hogy ebben az esetben is* kisebb legyen a j füstfejlődés, a szabályozó emeltyűjén egy j (m) nyúlvány van, a mely abban az esetben, i midőn a szabályozó zár, a szögemeltyű víz- J szintes karját lenyomja és az (f) szelepet részben nyitja. A (g) szeleprúd ugyanis annyira halad jobbra, hogy a rajta lévő (p) gyűrű a 3. ábrán lévő pontozott hely­zetbe jön. Már most friss kazángőz jöhet a (h) csövön, a mely az (1) csövön át a fuvatóba jutna, azt működésbe hozhatja. A levegőnek a tűzszekrénybe való befuva- j tása által, abban, mivel zárt szabályozónál , nincs légvonat, egy csekély túlnyomás mu­tatkozik, úgy hogy az égés termékek egy része a tüzelőajtó tökéletlen zárása foly­tán kilép és a lokomotív kezelő személyze­tét veszélyezteti. Ezt kikerülendő, az (f) szelepen egy harmadik (n) csővezeték van, a mely egy a rajzon föl nem tüntetett se­géd fuvatóhoz vezet. Az (f) szelep félig nyitott állásában az (n) csővezetéken a segéd fuvatóhoz némi gőz áramlik és a füstszekrényben egy csekély légürességet hoz létre, a mely elégséges arra, hogy az égéstermékek visszamenjenek, úgy hogy ez által a tüzelőajtó tökéletlensége miatti hátrány ki van küszöbölve. Még félig nyitott szelepnél is áramlik gőz. a (k) tartányba. Midőn egy pályaud­varból való elinduláskor a szabályozót ki­nyitják, az (f) szelep záródik és a (k) tar­tányban összegyűlt gőz a fuvatóba áram­lik, minek következtében az még egy ideig működik. Tehát még a pályaudvarbóli kime­netnél is fönn lesz tartva a füstemésztés. Mivel a fúvató, valamint a (b) légve­zető cső semmiféle záró szerkezettel sem bír, úgy menetközben, ha a fúvató nincs is működésben, nagy mennyiségű küllevegő fog összegyűlni a fúvócső hatása követ­keztében s azért a tűzélesztés nevezetesen a rostélynak a tüzelő ajtóhoz eső legkö­zelebbi részén jóval kisebb lesz. Ennek el­kerülése czéljából a (b) légvezető cső a mozdony vezető helyén kívül egy (o) töl­cséralakú nyílással bír, a mely a menet­iránnyal ellenkező irányban néz és ezért a menet alatt a (b) légvezető csőből a le­vegő kiszivódik. A fúvócső működésetehát bizonyos ellenállásra talál és így a (b) cső által nagy mennyiségű levegőnek a beszí­vása hatásosan meg van akadályozva. A lokomotív közép menetsebességéhez képest a légvezető cső (o) nyílása köz­vetlenül a menetiránnyal ellenkezően te­hető, vagy egy bizonyos szöggel való el­fordítása által a hatása olyképen szabá­lyozható, hogy csak egy kis mennyiségű küllevegő jöjjön be a (b) légvezető csö­vön addig, míg a fúvató nem működik. Szilárdan álló kazánszerkezeteknél és hajókazánoknál rendszerint elegendő, hogy csak a mindenkori tüzelésnél jöjjön mű­ködésbe a fúvató és így hozza létre a füst kisebbítését. A 3. és 4. ábrán jelzett sze­lep helyett egy megfelelő furatokkal ellá­tott csapot is lehet alkalmazni. A légve­zető csövet a mozdony vezető helyén ol­\ dalt vagy alul is lehet kivinni és egy tet­szőleges alakú nyílással ellátni azon czél­ból, hogy egy bizonyos szívó hatást legyen képes létrehozni. SZABADALMI IGÉNY. Füstemésztő, mely tüzeléseknél a levegőt fuvatóval vezeti be, jellemezve az által, hogy a kazánból kijövő (h) gőzvezeték a csővezetékkel egy a tüzelő ajtó ál­tal mozgatott (f) kétülékű szeleppel úgy van összekötve, hogy kazángőz vagy az (i) csövön át a (k) gyüjtőtartányba ömölhet, a mely zárt (h) cső és zárt tüzelő ajtónál az (a") fuvatot egy ideig működésben tartja, vagy a (k) tar­tányból az (1) csövön át a fuvatóba jut­hat, vagy pedig a szabályozónak mű­ködése folytán az (i) csövön át a .(k) tartányba, az (1) csövön át az (a) fu­vatóba és az (n) csövön át a segédfu­vatóba egyidejűleg áramolhat. (I rajzlap melléklettel.) FALLA8 RÉSZVÉNY TÁRSASA'! NYOMOAJ* BtOAPt^'t*

Next

/
Oldalképek
Tartalom