22000. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egy vezetéken való egyidejű négyszeres táviratozásra

- 3 -» két sarkának befolyása alatt állanak, melynek hatását azonban a (42) rúgok feszültsége, mely nagyobb mint ezen delejek vonzhatása, ellensúlyozza; ha tehát az áram hatása folytán a vasmagokban gerjesztett delejesség sarkai úgy keletkeznek, hogy egynevű sarkok kerülnek az állandó mágnes sarkai fölé, úgy utóbbinak hatása még inkább kisebbíttetik és a helyi áramkör nem fog záródni, illetve a megfelelő vevőgép nem fog működni; míg, ha a vasmagban a sarkok úgy helyezkednek el, hogy ezek ellenkezőek, mint az állandó mágnes sarkai, akkor a (42) rúgók hatása legyőzetik és a helyi áramkör a megfelelő vevőgépben záródik és ezt működésbe hozza. A rajzon föltüntetett berendezésnél utóbbi eset akkor fog beállani, ha a vasmagoknak felénk fordított végén elég erős éjszaki mágneses pólus keletkezik. Az (e) és (el) jelfogók rugóinak ellenálló képessége azonban kétszer oly nagy mint a többi jelfogók rugóinak ellenállása, úgy hogy azoknál kétszer oly erős mágnesezésre illetve áramra van szükségünk, hogy a nekik megfelelő vevőkészülékeket működésbe hozzuk, mint a többi jelfogóknál. Az (e) és (f) jelfogók a (c) vevőgépet működtetik, a (g) jelfogó a (d) vevőgépet, az (el) és (fl) jelfogók a (cl) vevőgépet, a (gl) jelfogó pedig a (dl) vevőgépet. Mint már említve volt, ha a (10) illetve (11) vezetékekben áram kering, akkor a (14) illetve (15) elektromágnesekben mágnesség gerjesztetik, minek folytán ezek a kommutátorok lengő karjait átváltják és a (27) illetve (28) vezetékekbe a (40) illetve (41) áramforrásokat kapcsolják be. A (10) illetve (11) vezetékekben azonban csak akkor fog áram keringeni, ha egy állomáson mind a két billentyű egyszerre van lenyomva; akkor ugyanis két rövid zár keletkezik, az egyiket a telepkúpokkal való érintkezés folytán a billentyűk és (25) illetve (26) vezetékek, a másikat pedig ugyancsak a telepkúpokkal való érintkezés folytán a (2) kontaktusok és (10) illetve (11) vezetékek létesítik. Minthogy azonban a (25) illetve (26) vezetékekbe a szabályozható (23) illetve (24) ellenállások vannak bekapcsolva, azért az áram legnagyobb része a (10) és (11) vezetékeken megy át. A (40) és (41) áramforrások nem egészen kétszer olyan erősek mint akár a (4), akár az (5) stb. áramforrások és úgy vannak kapcsolva, hogy míg az egyik állomáson (jelenleg az (A) állomáson) a pozitív, addig a másik állomáson (jelenleg (B) állomáson) a negatív sark van a (6) illetve (9) földvezetékhez kapcsolva. Most pedig sorra vehetjük a már előzőleg fölsorolt tizenöt esetet, annak bizonyságául, hogy ezen berendezés mindig helyesen működik. 1. Ha az (a) adókészülék (1) billentyűjét lenyomjuk, akkor az áram a (4) áramforrás pozitív sarkától kiindulva a (25) vezetéken, (23) szabályozható ellenálláson, (21) vezetéken,. (19) kontaktuson, (16) lengő karon és (27) vezetéken át jut az (e) jelfogóhoz. A (10) vezetéken nem fog áram menni, mert a (b) adógépnél a (2) kontaktus nem érintkezik a telepkúppal. A jelfogóknál, a bekapcsolt (34) rheostát ellenállása folytán, mely egyenlő az (1) vezeték ellenállásával, az áram a (29) és (30) vezetékekben oly két részre fog megoszlani, hogy mivel ezek a (33) vasmagokra ellenkezően vannak csavarva, azokban mágnességet nem keltenek, vagy legalább is csak oly csekélyei, hogy a .jelfogók rúgóinak ellenállása le nem győzetik és így a (c d) vevőgépek nem működnek. A (29) vezetéken haladó áram a (34) rheosztáton keresztül a földbe vezettetik. A földdel van egyszersmind a (4) elem negatív sarka is összekötve. A (30) vezetékből a pozitív áram a nyíl irányában az (I) vezetéken halad a (B) állomásra; azután a (32) vezetéken áthaladva a jelfogók (33) vasmagjainak felénk néző végein a (gl) jelfogónál déli, az (fl) jelfogónál éjszaki, az (el) jelfogónál pedig megint déli mágnes sarkot idéz elő; az áram azután mivel az (al) és (bl) adógépeknél megszakítás van, C3ak a (31) dróton és (35) rheosztáton keresztül juthat a földbe. Ha a (31) drótban keringő áramot követjük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a (33) vasmagoknak felénk néző