22000. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egy vezetéken való egyidejű négyszeres táviratozásra

- 4 végein az (el) jelfogónál ismét déli, az (fl) i jelfogónál ismét éjszaki a (gl) jelfogónál pedig ismét déli mágneses pólus fog gerjesztetni. Minthogy azonban, már az előbb mondottak szerint csak azon jelfogó fogja a neki megfelelő vevőgépet működésbe hozni, melynél a vasmagnak felénk néző végén éjszaki pólus gerjesztetik, világosan látható, hogy jelen esetben az (fl) jelfogó fogja a helyi áramforrások záródását a (cl) vevőgépen előidézni és ezt működtetni. A 2, 3. és 4. esetnél, vagyis mikor a (b), (al) vagy (bl) adógép magában működik teljesen analóg viszonyok fognak föllépni s ezért ezeknek külön-külön való megmagyarázása teljesen fölösleges. 5. Ha az (a) és (b) adókészülékek billentyűit egyszerre lenyomjuk, akkor a (4 és 5) áramforrások majdnem összes árama a (10) vezetéken fog keringeni és a (12) kommutátor (14) elektromágneseiben delejességet gerjesztve, a (16) kar átváltatik és a (27) vezetékbe a (40) áramforrás negatív sarka kapcsoltatik be. Ha az így keletkező, a nyíl irányában haladó negatív áramot követjük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az (e f g) jelfogók delejzáraiban, ugyanazon okoknál fogva, mint az 1. esetben delejesség nem, vagy csak igen csekély mértékben gerjesztetik és így a (c d) vevőgépek is nyugalomban maradnak. Az (el), (fl) és (gl) jelfogóknál, minthogy a nyíl irányában haladó negatív áramról van szó, a (33) vasmagoknak felénk menő végein (el) (gl) jelfogóknál fog éjszaki pólus keletkezni és pedig kétszer olyan erősségű mint az 1. esetben az (fl) jelfogónál, mivel a (40) áramforrás kétszer oly erős mint (4) áramforrás. így tehát nemcsak a (gl) jelfogó fog záródni, hanem az (el) jelfogó is, mely utóbbinál a rúgó feszültsége, mint említve volt kétszer oly nagy mint a többi jelfogók rugóinak feszültsége. Az (el) jelfogó a (cl) vevőgépet, a (gl) jelfogó pedig a (dl) vevőgépet hozza működésbe. 6. Ha az (a) és (al) billentyűket nyomjuk le egyszerre, akkor az (I) vezetékbe a (4) (7) áramforrások vannak egymásután kapcsolva és az (I) vezetéken és így a (30 32) drótban is a nyíl irányával ellenkező irányú negatív áram, vagy a mi ezzel egyértelmű, a nyíl irányában haladó pozitív áram fog keringeni. A (34 35) rheosztáton és így a (29 31) vezetékekben is ezen esetben nem lesz áram, vagy csak igen csekély, mivel ezek mo3t úgy szerepelnek, mint a Wheatstonehídnál az átló. Ha a (30) és (32) vezetékekben keringő áramot követjük, akkor azt látjuk, hogy csak az (f) és (fl) jelfogóknál fog a vasmagoknak felénk néző végén éjszaki pólus keletkezni, vagyis a (c) és (cl) vevőgépek fognak működésbe jönni. 7. Ha az (a) és (bl) gépek billentyűit nyomjuk le egyszerre, akkor a (4) és (8) áramforrások azonos pozitív sarkai vannak az (I) vezetékbe kapcsolva s így utóbbin és a (30 32) drótokban áram egyáltalán nem lesz, hanem minden állomáson külön-külön az áram a (29) drót és (34) rheosztáton illetve a (31) drót és (35) rheosztáton fog záródni. Ha ezen esetben az áramot követjük, akkor azt találjuk, hogy az (e), (g) és (fl) jelfogók vasmagjainak felénk néző végén fog éjszaki pólus keletkezni. Az (el) jelfogó azonban nem fog működésbe jönni, mert mint már említve volt, rugójának hatása nem fog a keletkezett mágnesség által legyőzetni, így tehát csakis a ($) és (fl) jelfogók és ennek folytán a (d) és (cl) vevőgépek fognak reagálni. A 8. eset analóg az 5. esettel, a 9. eset a 6. esettel és a 10. eset a 7. esettel. A 11., 12., 13. és 14. eseteknél mindig az egyik állomás (40) illetve (41) áramforrása a másik állomásnak (7 8) illetve (45) áramforrásával működik együtt, melyből az előbbiek alapján minden bővebb magyarázat nélkül látható, hogy a (40) illetve (41) áramforrásoknak megfelelően a másik állomás mindkét vevőgépje a (4) vagy (5) illetve (7) vagy (8) áramforrásnak pedig a nekik megfelelő vevőgép fog reagálni. A 15. esetnél a (40) és (41) áramforrás van az (I) vezetékbe egymásután bekapcsolva, így az áram, — hasonlóan a 6. eset-