21993. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép

Megjelent lOOl. évi augusztus lió lí-án. VIAGi. SZABADALMI KiU. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21998. szám. V/li. OSZTÁLY. Repülőgép IILDEBRAND HENRIK MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 23-ika A repülőgépeket két osztályba sorozzák, még pedig az aerostatikus és aerodinamikus repülőgépek osztályába. Az előbbiekhez tartozó repülőgépek igen könnyen szállnak föl és könnyen lebegnek, azonban nem kormányozhatok és a szél játékszerét képezik. Az aerodinamikus repülőgépek ellenben saját súlyuk fölemeléséhez annyi erőt igényelnek, hogy a vízszintes irányban való mozgatásra már alig marad erő és így már gyönge szélnél sem kormányozhatok. Azok a törekvések, melyek oda irányultak, hogy mindkét repülőgép hátrányait oly módon kerülhessék el, hogy a ballonokat légcsavarokat forgató motorokkal látták el. melyek csak a léghajónak vízszintes irányban való mozgatására szolgálnak, gyakorlatilag értékesíthető eredményhez nem vezettek, mert a motornak ereje nem volt elegendő arra. hogy levegő által gyakorolt ama nagy ellenállást legyőzzék, melyet a motor súlyának megfelelő ballon nagy fölülete előidézett. Jelen találmánynak tárgya lényegében abból áll, hogy a ballont egy aerodinamikus repülőgéppel kötjük össze, mely az előbb jelzett mozgató csavaroktól eltérően nem csak vízszintes hanem függélyes irányban is mozgatja a léggömböt. Ennek az utóbb kisebb térfogata az jelzett mozgásnak az a föladata, hogy a ballon emelő hatását nagyobbítsa, minthogy a ballon az eddiginél jóval miatt nem elegendő arra, hogy repülőgépet fölemelje. A ballonnak, melynek alakja legczélszenibben hengeres lehet, még egy másik igen fontos és eddig a ballonokra nem hárított föladata van, t. i. az, hogy kormány gyanánt szerepeljen ama függélyes síkban, mely a ballonnak a repülés irányával összeeső tengelyén megj' át, amennyiben a ballon alsó fölülete támasztóföllilét gyanánt szerepel. Ez az által történik, hogy az alsó föliiletét a ballonra ható légnyomásnak tesszük ki. A ballon ily módon úgy stitikai fölhajtása mint támasztó fölülete miatt emelő tag gyanánt szerepel. A repülőgép dinamikai részét egy repülőszárny képezi, melynek mozgása a bogarak repülését utánozza, nagyobb gépeknél ehhez egy oly kormány járul, mely azt a vízszintes síkban irányítja, kisebb gépeknél ugyanazt a föladatot az által oldjuk meg, hogy a vezető fölső testét balra vagy jobbra hajlítja A szárnyak mozgása emberi vagy motorikus erővel kényszermozgásszerúen történik, előnyös tehát ha arról gondoskodunk, hogy mindig átvehesse az emberi erő a mozgatást