21979. lajstromszámú szabadalom • Újítások forgattyú mechanizmusokon
— 2 — tengelyre a lánczkerék hasítékához képest 180"-nyi szög alatt egy hasítékkal ellátott kar van megerősítve. A forgattyúk akként vannak hajlítva, hogy oldalirányban a lánczkerék, illetve kar hasítékán keresztül kifelé mennek, a lábitók tehát a lánczon, illetve karon kívül foglalnak helyet. A forgattyúkon görgőkkel ellátott csapok vannak elrendezve, mely görgők az illető hasítékokban járnak. Ha tehát a forgatytyú azon állásban van, melyben a hajtóerő arra legelőnyösebben működhetik, úgy a pedáltengely az említett tengely középpontjától legmesszebb áll és az erő nagyobb emeltyűhatással működhetik. Minthogy az erőt átvivő görgőcsap a forgatytyúra van erősítve, ennélfogva az a forgattyú középpontjától mindig egyenlő távolságban marad, a lánczkeréktengely középpontjától való távolsága pedig a forgattyú forgása közben folytonosan változik. A mellékelt rajzokon a találmánynak egy kerékpárra való alkalmazása van föltüntetve. Az 1. ábra a forgattyúcsapágytok keresztmetszete a láncz keréktengely síkjában metszve; a 2. ábra az 1. ábrában föltüntetett alkatrészek oldalnézete; a 3. ábra a forgattyúcsapágytok homloknézete és a 4. ábra annak metszete; az 5. ábra a fogaskeréktengely ágyazására szolgáló henger homloknézete; a 6. ábra pedig annak oldalnézete; a 7. ábra a forgattyú oldalnézete és alaprajza; a 8. ábra a tengelyre erősített és hasítékkal ellátott karnak hosszmetszete és oldalnézete; a 9. ábra egy nagyított léptékű metszet, mely a forgattyú golyós csapágyát és annak a portól való elzárását mutatja; a 10. ábra egy oly f orgattyú nézete, melynél a görgős csap az előbbitől némileg eltérőleg van elrendezve. A lábitóforgattyú (1) csapágy tokja a keretnek egy részét képezi, melynek (2) csövei azon ismert módon vannak megerősítve. Ezen csapágytok (3. és 4. ábra) egy rövid és aránylag vékony hengert képez, mely alsó oldalán összehúzatás czéljából (3)-nál föl van hasítva, mi mellett ezen hasítás szélei alkalmas (4) karimákkal vannak ellátva, melyek az (5) szorító csavarok (2. ábra) fölvételére szolgálnak. A csapágytok szélei (6) eresztékekkel vagy vékonyításokkal bírnak (4. ábra). A (8) lánczkeréktengely számára (1. ábra) egy (7) csapágyhenger van elrendezve (5. és 6. ábra), mely rendszerint üreges és a csapágytokba lazán beleillik. (9) végei kisebb átmérőjűek és csavarmenettel vannak ellátva. A (7) hengerben a (8) tengely számára egy (7a) tok van exczentrikusan elrendezve, melynek végeire (10) csészék vannak erősítve, utóbbiak a golyókkal és a (11) kúpokkal együtt a forgattyútengely golyóscsapágyait alkotják. A (7) hengert az (1) csapágy tokba betoljuk, abban tengelye körül a mennyire szükséges, elfordítjuk és azután beállított helyzetében az (5) szorító csavarokkal rögzítjük. A (8) tengelyen a kerékpár egyik oldalán a (12) lánczkerék, másik oldalán pedig egy (12a) (8. ábra) hajtókar ül. A lánczkerék, valamint a hajtókar egy-egy sugárirányú (13 és 13a) hasítékkal bír, melyek midőn ezen két alkatrész a (8) tengelyen meg van erősítve, egymással szemben állnak. A jelen esetben a (12) lánczkerék egy hasított bajtókarnak tekinthető, a menynyiben az ugyanazon működést fejti ki, mint a (12a) kar. A (14) forgattyú (7. ábra) egy (15) gyűrűvel vagy aggyal bír. A forgattyú csapágya az 1. ábrán, valamint nagyobbított léptékben a 9. ábrán van föltüntetve. A j (15) gyűrű belső fölületén egy a (16) go! lyók fölvételére szolgáló V-alakú horony i van kiképezve. A (7) hengernek csavarmenettel ellátott vékonyabb (9) végére két csavarmenettel ellátott (17 és 18) kúposán lemetszett gyűrű van csavarva. Ezen alkatrészek összeállítása alkalmával legelébb is a (17) gyűrűt csavarjuk a (7) henger (9) végére, mindaddig, a míg az a henger középső vastagítását el nem éri. A (7)
