21914. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumnak aluminiummal való egyesítésére

Megjelent 1901. évi julius lió 29-én. MAGY. ggj| KHL SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21914. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás alumíniumnak alumíniummal való egyesítésére. W. C. HERAEUS CZÉG MAJNA/M

HANAUBAN. Bejelentésének napja 1901 február hó 20-ika. Elsőbbsége 1900 január 19-től kezdődik. Ismeretes dolog, hogy az alumínium nagymérvű alkalmazását az a körülmény gátolja, hogy nen vagyunk képesek alumíniumot alumíniummal olyan bensőleg egyesíteni, hogy a darabok többé szét nem választható egészet képezzenek. Már megkisérlették ugyan a forrasztással való egyesítést és létezik egy egész sorozat, részben szabadalmazott eljárás, mely erre van alapítva, azonban a forrasztás rendkívüli nehézséggel jár és egyáltalában nem kielégítő, úgy hogy eddig még tényleg nem sikerült olyan forrastási helyet készíteni, mely minden körülmények között fönmaradt és nevezetesen ütést, lökést és hőmérsékletváltozást kibírt volna. Azonfölűl azok az esetek, a mikor egyáltalában forrasztani lehetett, igen korlátoltak voltak és az egyesítendő darabok némely alakjánál a forrasztás meg épen lehetetlen volt. Komplikált készülékeket, melyeket természetüknél fogva több darabból kellett összeállítani, tiszta alumíniumból nem lehetett készíteni. Föltalálónak sikerült alumíniumot alumíniummal, forrasztószer alkalmazása nélkül, akképen egymással egyesíteni, hogy a varrat, egészen eltűnik és az egyesített darabon nem látszik meg, hogy az több darabból van összerakva. Az eljárás azon az eddig nem tapasztalt megfigyelésen alapszik, hogy az alumínium bizonyos hőfoknál, mely még az izzási hőmérséklet alatt látszik feküdni, meglágyul és ilyen állapotban egy másik, szintén hasonló módon fölhevített darabbal kalapácsolás útján akképen egyesíthető, hogy teljesen homogén egészet képez. Ezen jellemző hőfok betartása föltétlenül szükséges, mert föltaláló azt tapasztalta, hogy az alumínium máskép viselkedik, mint más fémek, pl. az aezél. Az aczél olvadási pontjához közel hegeszthető, az alumíniumnál ellenben úgy látszik, hogy az olvadási hőmérséklet és hegesztési hőmérséklet között még van egy állapot, a melynél az alumínium valósággal törékennyé válik és a legcsekélyebb érintésnél darabokra esik szét. Az alumínium föntemlített hegesztési hőmérsékleténél, melyet csak tapasztalat útján lehet a fém állapotából fölismerni, az alumíniumon nem képződik oxydréteg, mely a hegesztést akadályozná. Nein szükséges tehát a hegesztésnél forrasztó vagy Ömlesztő szert használni. Az eljárás keresztülvitelénél úgy járunk