21870. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet üres vetélőnek megtöltött vetélővel való automatikus kicserélésére

tárgya egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a szerkezet oldalnézete. A 2. ábra hátulnézete. A 3. ábra elölnézete. A 4. ábra fölülnézete. Az 5. ábra a kártyaszalag egy részének nézete. A 6. ábra nagyobb léptékű fölülnézetben a töltő szerkezetet tünteti föl. A 7. ábra a töltő szerkezetnek nagyobb léptékű elölnézete. A 8. ábra metszet a 6. ábrának (A—B) vonala szerint. A 9. ábra a találmány tárgyát képező szerkezetnél alkalmazandó vetélőnek egy foganatosítási alakját láttatja. A 10. ábra a vetélő egyik végét nagyobb léptékben tünteti föl. A 11. ábra a vetélő harántmetszete. A 12. ábra a bordaláda harántmetszete és a vetélőben végénél fogvatartott vetülékfonalat elvágó olló nézete. A mint már említettük, a találmány tárgyát képező szerkezet kártyákból képezett szalag alkalmazásán alapszik, mely kártyák száma oly viszonyban van a vetélőben lévő vetülékfonál hosszához, hogy a szalag egy teljes fordulatot végez azon idő alatt, melyben a vetélőben lévő fonál teljesen elfogy. Az (1) kártyaszalag (1. ábra) a (3) állvány egyik oldalára szerelt csapágyban forgó tengelyre ékelt (2) dob (3. ábra) köré van vezetve. Ezen dob a (4) záró kereket hordja, mellyel a (6) emeltyűnek (5) kilincse kapcsolódik. Ha a (2) dobot ez utóbbi szerkezet segélyével forgásnak indítjuk, akkor az az (1) kártyaszalagot mozgásba hozza és ha ez megfelelő számú kártyákból áll, a (9) illetőleg (10) lyukkal (5. ábra) ellátott (7 és 8) kártyákat éppen azon pillanatban hozza a (6) és (13) emeltyűkön elrendezett (12) illetőleg (11) peczkek alá;

melyben a vetélő fonala elfogy. Mihelyt a (7) kártya a (13) emeltyűnek (11) peczke alá kerül, ez utóbbi a (9) lyukba csappan; a (13) emeltyűnek ekkor bekövetkező mozgását arra használjuk föl, i hogy az üres vetélő két egymást követő I hajítás közötti időszakban kicseréltessék. Mihelyt ez a forgó dob segélyével foganatosíttatott, a következő (8) kártya kerül a dob fölé és a (6) emeltyűnek (12) peczke a (10) lyukba csappan. A (6) emeltyűnek ez által bekövetkező mozgását arra használjuk föl, hogy a töltő szerkezet működtessék, egy új vetélőt toljon a forgó dobba, mely vetélővel az üres vetélő a kellő pillanatban kicseréltetik. A dob működtetésére a következő szer-i kezet szolgál. A (3) állványban (4. ábra) | és a (15) lánczhengert hordó (14) állványban a (16) főtengely van ágyazva, mely a (17) forgattyúrúd segélyével a (18) bordaládát ismeretes módon működteti. A (16) főtengelyen a (19 20) szíjkorongok vannak, melyek közül az egyik forgathatóan van ágyazva, a másik ellenben a (16) tengelyre rá van ékelve. A (14) állvány közelében még a (21) fogaskerék van elrendezve, mely a (23) tengelyre ékelt (22) fogaskereket hajtja. A (23) tengelynek a (3) állványon túlnyúló végén (1. ábra) a (24) bütyökkorong van elrendezve, mely egyrészt a függélyes (25) rudat, másrészt a kigörbített (26) emeltyűt működteti. A föl- és alá mozgó (25) rúd fölső vége a (3) állványhoz erősített (28) vezetékben csúszik és a (27) villában végződik. Ezen villa, a mint a 4. ábrából látható, a (6) és (13) emeltyűket fogja közre és ez utóbbiakat időnként megemeli, hogy az (1) szalag kártyái szabadon mozoghassanak a (11) és (12) peczkek alatt. A mint az 1. ábrából látható, a (13) emeltyű szögemeltyűvé van kiképezve, mely a (3) állványhoz erősített (29) csap körül forgatható és a függélyes (30) kar segélyével a (31) karhoz iitközhetik. A (31) kar a (34) csap körül forgatható vízszintes (33) emeltyű egyik végén elrendezett (32) csapra van szerelve, míg a (33) emeltyű másik végén elrendezett (35) csapra (3. ábra) a fölső végén a (37) horoggá kiképezett (36) rúd van szerelve. A (37) horog (4. ábra) a (18) bordaládának egyik végén kiképezett (41) csapágyban és a ládával